Akadályozhatják-e a vallásszabadság érvényesülését az állatvédelem szempontjai? – a felvétés első nekifutásra talán érdekesnek hathat, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának azonban egy belga ügy kapcsán mégis alaposan mérlegelnie kell a kérdést.
Mint az ítélkező fórum összefoglalójából kiderül, az eljárás alapját tulajdonképpen egy vallási mozzanat adja: az iszlám áldozati ünnepet minden évben három napon keresztül ünneplik a hívők, akik kötelességüknek tekintik, hogy az első napon a vallásuk által előírt módon, azaz kábítás nélkül levágjanak vagy levágassanak egy állatot, általában juhot. Egy uniós rendelet értelmében azonban az állatok kizárólag kábítást követően ölhetők le. A szabálytól a vallási előírások miatt el lehet térni ugyan, de csak akkor, ha a kábítás nélküli levágás egy erre kijelölt, megfelelő vágóhídon történik.
Az ügy szempontjából nem mellékes, hogy egy Belgiumban 1998 óta élő rendelkezés alapján a vallási szertartás szerinti vágásokra csak engedélyezett, illetve ideiglenes jóváhagyással rendelkező vágóhidakon kerülhet sor, az illetékes miniszter ezért korábban minden évben számos átmeneti engedélyt adott ki. A gyakorlat azonban nemrégiben megváltozott: 2015-től ugyanis kábítás nélküli vágásra már csak engedélyezett vágóhidakon nyílik lehetőség, így a belga miniszter sem adhat ki több átmeneti felhatalmazást. Miután az iszlám áldozati ünnep idején a kijelölt flandriai vágóhidak kapacitása nem bírta tartani a lépést a kábítás nélkül leölt juhok húsa iránti kereslettel, a helyi muzulmán közösség tagjai közül sokan nem tudták teljesíteni a vallási kötelezettséget.
Ezt tapasztalva a flandriai muzulmán szervezetek jogi eljárásokat indítottak az uniós rendelkezést végrehajtó helyi hatóságok ellen. Az ügy a belga bíróság elé is eljutott, az ottani ítélkező fórum pedig az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságánál tett fel kérdéseket a közösségi jog helyes értelmezése, alkalmazása kapcsán. A belga ítélkező testületnél úgy vélik: sok muzulmán hívőt meggátolhat a vallási előírások megtartásában az a szabály, amely szerint az állatokat kábítás nélkül csak az engedélyezett vágóhidakon lehet levágni. Ez pedig akár a vallásszabadság gyakorlásának – nem igazolt – korlátozásához is vezethet.
Az európai bíróság eljárása a végéhez közelít, a napokban kifejtette álláspontját a kérdésben a testület szakértője, az úgynevezett főtanácsnok is. Nils Wahl szerint az ügyben nem merült fel egyetlen olyan tény sem, amely befolyásolná az állatok védelméről szóló uniós rendelkezés érvényességét. A szakember úgy ítéli meg, hogy teljes mértékben semleges az az előírás, amely szerint a vágásokat engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni, függetlenül a választott vágási körülményektől és módtól.
Véleménye szerint a probléma inkább a vágóhidak kapacitásának az áldozati ünnepek idején egyes helyeken jelentkező időszakos nehézségeivel és végső soron a vallási előírások teljesítésének költségeivel függ össze, nem pedig az uniós szabályozással. Ez ugyanis bár érintheti a vallásszabadsághoz való jogot, de egyensúlyba hozza az emberi egészség védelmét az állatjóléti és az élelmiszer-biztonsági szempontokkal. A főtanácsnok szerint a kapacitáshiány és az új engedélyezett létesítmények kialakításának esetleges költségei nem állnak semmiféle kapcsolatban az állatok védelméről szóló rendelet alkalmazásával.