Kevésbé fogja vissza a gazdaság növekedését a mérsékelt vállalati hitelezés, miközben a lakossági hitelbővülés 2016-ban elérheti a legkedvezőbb piaci előrejelzéseket – mondták tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a hitelezési folyamatokat áttekintő előadásukban. Oláh Zsolt, az MNB elemzője elmondta: az első negyedévben 3,4 százalékra mérséklődött a vállalati hitelezés növekedési üteme, ebből azonban nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Oláh szerint ez több egyszeri hatásnak az eredménye, és szerepet játszik a csökkenésben az is, hogy a növekedési hitelprogram harmadik, kivezető szakaszában változott a felhasználhatóság: a kedvezményes forrásokat csak új beruházásokra lehet költeni.
Látva az igényeket, így is további bővülésre számít a jegybank, és ebben a hosszú lejáratú hitelek súlya is megnőhet. Ezt támogatja az is, hogy a bankok egyre enyhébb követelményeket támasztanak, könnyebb hitelhez jutni. Mint azt a Magyar Idők kérdésére Fábián Gergely igazgató kifejette, a meglévő piaci aggodalmakkal szemben az MNB egyáltalán nem tart egy újabb buborék kialakulásától. Meglátása szerint ami most látszik, az csak a korábbi túlzó óvatosságtól való eltávolodás, és a lazítással együtt is messze van még attól a szinttől a vállalati hitelezés, amit az MNB kívánatosnak tartana.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a jegybank által tavaly beharangozott kis- és középvállalati adatbázis, amelyben a teljes szegmens jellemzői megtekinthetők, elkészült, a következő időszakban ezt várhatóan a nyilvánosságnak is bemutatják. Az adatbázisban az MNB név nélkül összesítette a teljes kkv-szegmenst, abban a reményben, hogy a bankok jobb rálátást kapnak az egyes iparágak jellemzőire, és a mélyebb ismeretek birtokában kevésbé zárkóznak el a cégek hitelezésétől.
Kérdésünkre Oláh Zsolt megerősítette, hogy idén könnyen elérhető az 500 milliárd forintos összeg a lakossági jelzálog-hitelezési piacon. Ez a közelmúlt tükrében magas összegnek tűnik, azonban Oláh emlékeztetett, hogy a válságot megelőzően voltak olyan negyedévek, amikor 400 milliárd forint értékben történt hitelezés, vagyis ez az összeg csak a rövid távú viszonyításban tekinthető kirívónak.
Az MNB azt is felmérte, hogy milyen hatása lehet a családok otthonteremtési kedvezményének (csok). Megállapították, hogy a háztartások rendkívül magas hányada, 94 százaléka ismeri a programot, a jogosultak 17 százaléka tervezi, hogy igénybe is veszi a lehetőséget. Jellemzően azok a családok igényelnek, ahol már eleve több gyerek van. Az érdeklődők nagyjából fele a támogatás mellé a kedvezményes hitelt is kérné új otthon megvételére vagy a meglévő felújítására. A támogatástól függetlenül is jelentős élénkülés érzékelhető a lakossági igényekben, éves összehasonlításban 23 százalékkal nőtt a háztartási hitelszerződések száma az év első negyedévében.