Megállás nélkül pörög a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szállítmányszámlálója. A gazdasági szereplőknek tavaly év eleje óta be kell jelenteniük a hatóságnak, ha nagyobb mennyiségű árut fuvaroznak, vagy olyan termékekkel kereskednek, amelyekkel könnyen elkövethető áfacsalás. Mint a Magyar Idők megtudta: 2016 első négy hónapjában 3,4 millió jelzés futott be az adóhivatal elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszeréhez (ekáer).
Érdekesség, hogy az idei esetek nagyjából hatvan százalékában – vagyis kétmillió alkalommal – Magyarországon belül mozgott a bejelentett áru. Eközben az unió valamely államába a rakományok 20 százaléka ment, s nagyjából ugyanennyi is érkezett hozzánk az EU más helyeiről. – Az arányok tavaly is hasonlóképpen alakultak – mondta érdeklődésünkre a NAV sajtófőnöke. Suller Attila hozzátette, hogy az év elején – a tapasztalat szerint – általában kevesebb a fuvar, az igazi nagyüzem az esztendő utolsó hónapjaira esik. Tavaly egész évben valamivel több mint 11 millió szállítást regisztráltak az elektronikus szisztémában.
A bejelentéseket, akárcsak az utakon mozgó teherautókat, a NAV rendre ellenőrzi, a járművek haladását az útdíjkamerák felvételeinek segítségével tartja szemmel a szervezet. A fuvarozást – főszabályként – akkor kell rögzíteni a hatóság elektronikus rendszerében, ha a szállítmányozáshoz 3,5 tonnásnál nagyobb teherautót használnak.
Az áfacsalás elkövetésére igen alkalmas, s ezért kockázatosnak minősített termékek szállításánál – amilyen például a hús vagy a gyümölcs – szigorúbb kötelezettséget szab meg a jogszabály: ilyenkor már a kisebb tételeket is be kell jelenteni, és mindegy, milyen közlekedési eszköz viszi el a portékát a kiindulóponttól a végcélig. A jövő évi adócsomag tervezete némiképp változtatna az eddigi előírásokon.
Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett indítvány szerint ezentúl regisztrálni kellene az adóhivatal rendszerében a nem kockázatos szállítmányokat akkor is, ha kisebb járművet használnak, de a raktérbe 3,5 tonnánál több árut rakodnak. Ezzel azt akadályozná meg a kormányzat, hogy a kisteherautók túlpakolásával ki lehessen kerülni a regisztrációt és – adott esetben – az ellenőrzést. A változtatással a csalárd, a jogsértő, a hatóság elől elrejtőzni próbáló szereplőket igyekeznek tetten érni.
Adódik persze a kérdés: honnan tudja az adóhivatal, melyik jármű mennyi árut szállít? Válaszképpen a NAV sajtófőnöke arra mutatott rá, hogy az országban több ponton is működik közúti súlymérő, ezek segítségével pedig kiszűrhető, ha a kereskedelem valamely szereplője tévesen adta meg a rakomány súlyát. Suller Attila megjegyezte, hogy már az ekáer mostani formájához is érdemi eredmények kapcsolódnak. Úgy fogalmazott: a közúti árforgalom elektronikus ellenőrzése az online pénztárgépekkel kiegészülve igen hatékony.
Az új kasszák 2014-ben 180-190 milliárd forint többletbevételt hozhattak az államkincstárnak, amihez a pénztárgéprendszer és az ekáer együtt tavaly újabb 60-90 milliárdot tehetett hozzá. Két év leforgása alatt tehát megközelíthette a háromszázmilliárd forintot is az az adóösszeg, amelyet a feketegazdaságot elhagyó vállalkozások fizettek be a két új elektronikus rendszer bevezetésének köszönhetően.