Megközelítette a 4,4 millió főt a foglalkoztatottak száma a február és április közötti időszakban, minden korcsoportban nőtt a munkában állók aránya – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a gazdasági növekedés további élénkülésére számíthatunk a következő időszakokban.
A foglalkoztatás folytatódó bővülése irányába hatnak továbbá a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, a háztartások növekvő fogyasztása, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása. A Fidesz-frakció az adatokra reagálva arra szólította fel az ellenzéket, hogy támogassák a jövő évi költségvetést annak érdekében, hogy még közelebb kerüljünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Közleményükben felidézték: a baloldal kormányzása alatt megduplázódott, 2010 óta viszont 12-ről 4,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliség, és egyre inkább megéri dolgozni.
A februártól áprilisig tartó vizsgált időszakban 4,6 százalékra esett a munkanélküliségi ráta. Elemzők szerint a következő időszakban is kitart az állástalanok számának csökkenése, valamint a foglalkoztatási ráta emelkedése, legfeljebb annak mértéke lassulhat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint idén a munkaerőpiaci helyzet javulásában elsősorban a bérek emelkedése lesz a domináns, miközben a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenése lassabb ütemű lehet, mint korábban.
Az év végéig azonban 4 százalékra eshet a munkanélküliségi ráta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb, a vállalatok folyamatosan keresik a szabad munkaerőt, viszont egyre lassabban találják azt meg, vagy a regionális különbségek, vagy a képzettségi problémák miatt. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a következő hónapokban az idénymunka-lehetőségek felfutásával a munkanélküliségi ráta újra csökkenésnek indulhat, éves átlagban 4,2 százalékos rátára számít. A munkanélküliség az előző időszakhoz képest kissé emelkedett, az enyhe emelkedés részben azzal magyarázható, hogy az aktivitási ráta 61,1 százalékról 61,4 százalékra nőtt, és a munkaerőpiacon aktívként megjelenők nem mindegyike helyezkedett el azonnal.
Gyorsult a közmunkások elhelyezkedési üteme az elsődleges munkaerőpiacon. Az adatok szerint csaknem 11 ezer fővel kevesebb a közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatásból távozók közül mennyien tudnak elhelyezkedni az elsődleges piacon. Azt mondta, egyelőre csak az látszik, hogy a nyugdíjba vonulók számával csökken a költségvetési ágazatban dolgozók száma, és az eddig megismert költségvetési tervek alapján nem várható, hogy komolyabb elbocsátásokra kerülne sor.
A 2010-es kormányváltás óta a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 67,3 százalékra javult, ami 12,7 százalékpontos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 4,6 százalékra esett vissza, ami 6,9 százalékpontos csökkenés eredménye. A rendszerváltoztatás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség ebben az időszakban.
Míg korábban a fiatalok munkanélküliségi rátája 30 százalékhoz közelített, addig ez mára 10 százalék közelébe, 10,2 százalékra csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig már 30 százalékra nőtt a vizsgált időszakban.