A folyó fizetési mérleg éves többlete tovább emelkedett, míg a külső finanszírozási képesség magas szinten, a GDP csaknem kilenc százalékán stabilizálódott. A külső finanszírozási képesség magas szintje a külkereskedelmi többlet és a jövedelemegyenleg javulásához kötődik. Az MNB tájékoztatása szerint az export növekedési üteme – részben az év eleji gyárleállások átmeneti hatásaként – elmaradt az importbővüléstől, ugyanakkor a visszafogott energiahordozó-árak miatt mégis nőtt a külkereskedelem többlete. Az új költségvetési ciklus kezdetével az Európai Unióból jövő források negyedéves felhasználása az új ciklusok első éveihez hasonlóan alacsony volt. A jövedelemegyenleg hiánya mérséklődött, ami továbbra is a csökkenő külső adósság és alacsonyabb kamatok következtében mérséklődő kamatkiadáshoz köthető.
Az MNB megállapította, az év elején nőtt a beáramló külföldi működőtőke mennyisége, miközben a nettó külső adósság mérséklődése lelassult. Az adósság alakulásában nagy szerepet játszott, hogy a jegybank csaknem hárommilliárd eurót biztosított a bankoknak a devizahitelek forintosításához, emiatt a pénzintézetek nettó külső adóssága jelentősen csökkent, míg a konszolidált államháztartásé emelkedett. A GDP-arányos nettó külső adósság március végén 24, a bruttó 74 százalék közelébe csökkent. A bruttó külső adóssággal párhuzamosan tovább, húszmilliárd euró közelébe mérséklődött az ország kockázati megítélése szempontjából kiemelt fontosságú rövid külső adósság is. Az első negyedévben 27,6 milliárd euróra csökkenő devizatartalék így továbbra is számottevően meghaladja a befektetők által kiemelten figyelt tartalékmutatókat. Az állam bruttó külső adósságát csökkentette, hogy folytatódott a külföldiek állampapír-eladása. Az első negyedévben enyhén mérséklődött a pénzügyi megtakarítás, azonban a lakossági állampapírok további térnyerése továbbra is támogatta az állam külső adósságának csökkenését.