A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesített devizatartaléka júniusban 23,4 milliárd euró volt, júliusban pedig az előzetes adat szerint 22,3 milliárd euró – közölte legújabb, frissített adatsorában a jegybank. A folyamatos mérséklődés a tartalékszintben megfelel az MNB szándékának: mint ismert, a jegybank néhány éve jelentette be, hogy indokolatlannak tartja a korábbi, olykor 40 milliárdot közelítő szint fenntartását és a vonatkozó költésegek viselését. Egyszersmind a tartalékokkal beállna egy jóval alacsonyabb szintre, amivel ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatban használt számítási modelleknek megfelelő biztosítékot változatlanul fenntartaná.
A devizatartaléknak több funkciója van, elsődlegesen minden országnak annyi devizára van szüksége, hogy akkor is eleget tudjon tenni lejáró adósságszolgálatának, ha valamilyen okból nem tud piaci forrásokhoz jutni. Ilyen helyzet volt például a 2008-as gazdasági világválság, amikor a kötvénypiacok befagytak, és az állam nem tudott pénzhez jutni, így végül nemzetközi mentőcsomagra szorult. Az MNB adatsoraiból jól látható, hogy 2008-ban, a válság kitörésekor az akkori adósságállományhoz mérten elégtelen, kevesebb mint 18 milliárd euró volt a tartalék. Az elérhető devizának olyan különleges esetben is lehet jelentősége, mint amilyen Magyarországon a devizahitelek forintosítása volt, és a jegybank kijelenthette, hogy biztosítani tudja a bankrendszernek a szükséges devizamennyiséget. A folyamattal egyúttal önmagában is jelentősen csökkentek a tartalékok.
A puszta matematikai megfelelési arányszámokon túl a devizatartaléknak lélektani hatása is van, a biztos háttér a befektetők megnyugtatását is szolgálja. így az ország az igényeinek megfelelően tud könnyebb finanszírozáshoz jutni, miközben a nagyobb biztonsággal egyúttal alacsonyabb hozamokra is lehet számítani.
A korábbi jegybanki vezetés, amely a válság idején irányította a Magyar Nemzeti Bankot, épp ezért hangoztatta az arányaiban magas tartalékszint fontosságát. Miközben a mostani jegybanki politikához kapcsolódóan több közgazdász az indokolatlan kockázatvállalás vélelme miatt kritizálja a felhalmozott devizatartalék csökkentését.
Ezzel szemben a jelenlegi vezetés tanulmányokban és nyilatkozatokban többször elmondta, hogy össze sem lehet hasonlítani a válság éveit a jelenlegi magyar gazdasági teljesítménnyel, amihez egy nagyban megerősödött költségvetési helyzet is társul. Többek között a mostani növekedési és államháztartási számok a gazdaság jelentős megerősödését mutatják, továbbá a sérülékenység mérséklődésével szerkezeti változások is bekövetkeztek az elmúlt években.
A jegybank is aktívan terelte a piacot afelé, hogy forintalapon vállaljon aktív szerepet az állam finanszírozásában, az önfinanszírozási program részeként a kereskedelmi bankoknak is tetemes mennyiségű állampapírt kellett venniük.
Eközben az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) is lényegében töretlen lendülettel értékesíti a lakossági, többnyire forintalapú termékeit, és stratégiai célja, hogy a mostani, valamivel 20 százalék feletti szintről tovább csökkenjen a devizahányad az államadósságban. Ennek megfelelően az ÁKK csak szimbolikus értékben bocsátott ki devizakötvényt tavaly és idén, az év egészére mindössze egymilliárd euró kibocsátást tartalmaz a finanszírozási terv. Az elhangzott iránymutatás szerint maradhat a továbbiakban is az eddigi gyakorlat, amikor a devizalejáratokat is a bevont forintból hosszabbítja meg az adósságkezelő.