Kedvezően alakulnak a magyar gazdaság folyamatai, ebben fontos szerepet játszik az is, hogy tavaly tovább mérséklődött az ország külső sérülékenységének csökkenése. A folyó fizetési mérleg többlete történelmi magaslatokba, a bruttó hazai termék közel öt százalékára emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent éves fizetési mérleg jelentéséből. Koroknai Péter főosztályvezető elmondta, a reálgazdasági folyamatok kettős képet mutatnak: míg a folyó fizetési mérleg többlete bővült, addig a külső finanszírozási képesség mérséklődött. A külkereskedelmi többlet és a jövedelemegyenleg hiányának kedvező alakulása mellett ugyanis az Európai Unió előző költségvetési periódusának lezárulásával átmenetileg visszaesett az elérhető uniós pénzek mennyisége, ez pedig több területen is éreztette hatását.
A külkereskedelmi többlet történelmi csúcsra, a bruttó nemzeti termék 10 százaléka fölé emelkedett, ami az állami beruházások csökkenésével mérséklődő importtal, a magas szolgáltatásexporttal magyarázható, miközben a magyar gazdaság exportpiaci részesedése tovább nőtt. Koroknai Péter szerint kifejezetten kedvező jelenség, hogy a szolgáltatások, például a turizmus és a szolgáltató központok nagyobb súllyal jelennek meg az ország exportjában, mivel ezek a területek az áruk kiviteléhez képest sokkal nagyobb hozzáadott értéket képviselnek. Az ország nettó külső adóssága a GDP 18 százalékára, a bruttó külső adósságmutató pedig 69 százalék alá csökkent. A GDP-arányos bruttó államadósság és azon belül a devizaarány jelentősen mérséklődött, a külföldi arány 2016 végére 40 százalék alá, a devizaarány, a 2011 végi 50 százalékos csúcsértékéről felére, 25 százalék alá csökkent, ez szerepet játszott Magyarország adósságbesorolásának javulásában.
Az MNB megállapította, a külföldiek állampapír-állományának csökkenése továbbra is erős belföldi – a lakossági és az önfinanszírozási program által is támogatott banki – kereslettel párosult. Ennek lényege, hogy töretlen a lakossági megtakarítók kereslete a vonzó hozamokat biztosító magyar állampapírok iránt, míg a jegybanki intézkedések eredményeként a bankrendszer is jelentős állománnyal rendelkezik. Néhány évvel ezelőtt még se a banki, se a lakossági állampapírpiac érdemben nem létezett, mostanra azonban már mindkét szegmens meghatározó szerephez jutott az állam finanszírozásában.