Az uniós forrásokból gazdálkodó Széchenyi Tőkealap (SZTA) kockázatitőke-befektetőtől 85 hazai kis- és középvállalat jutott 11 milliárd forint tőkéhez, és az is látszik, hogy a kockázati tőkére mint finanszírozási megoldásra továbbra is jelentős igény mutatkozik a hazai kkv-k körében – hangzott el az alap tegnapi évértékelő eseményén. Mint azt Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója elmondta, Magyarországon elsősorban a termelőipari innovációban mutatkozik meg a kockázati tőke iránti igény, míg más nemzetközi konstrukcióknál, például a Jeremy-források esetében, inkább a szolgáltatásokat keresik.
Mivel az alap 2015 végére már nagyjából a teljes előirányzott 12 milliárdos keretét kihelyezte, Csuhaj szerint – látva a keresletet – érdemes lenne megfontolni egy újabb alap felállítását. Az alap a továbbiakban, 2020-ra tervezett megszűnéséig elsősorban az eddig cégekkel való együttműködést folytatja. Csuhaj hozzátette: addig is van még lehetőség cégeket finanszírozni, mivel az eddigi együttműködések lezárásából, úgynevezett exitekből képződő hozamot újra be lehet fektetni, ez jelenleg nagyjából egymilliárd forint. Ilyen a következő években is lesz, tehát ha kisebb összegekben, és az egyes cégek között alaposabban válogatva, de marad még a hátralevő időre is mozgástér. Az alap vezetőinek elmondása alapján öt év alatt összesen 75 milliárd forint értékű tőkeforrásra érkezett érdemi megkeresés, ami több mint hatszorosa a kihelyezhető keretösszegnek. Ebből több mint 20 milliárd forintnyi tőkeigény csak 2015-ben érkezett, miközben a teljes, mintegy 12 milliárd forint kihelyezhető forrást az alap öt év alatt fektetheti be. Az átlagos tőkeigény az évek során némiképp emelkedett, tavaly 134 millió forint volt. Az alapnál levő cégek között ipari, egészségügyi és szolgáltató cégek is vannak, illetve van több divatmárka, amelyektől nemzetközi sikereket remélnek.
Mint az Török József üzletfejlesztési és startupigazgató szavaiból kiderült, még mindig sok cég nincs teljes egészében tisztában a kockázati tőke működésével. Elmondta: ahány kezdeményezést komolyan fontolóra vesznek beruházási célként, annak a kétszeresét már azonnal el is kell utasítani, és elmondani, hogy nem banki hitelről, nem állami támogatásról és nem gépbeszerzési hozzájárulásról van szó. Mint azt Csuhaj a Magyar Idők felvetésére kifejtette, az ilyen tisztázatlan kérdések is szerephez jutottak abban a néhány sikertelen exitben, amikor nem sikerült haszonnal kiszállni, vagy esetleg veszteséget kellett elkönyvelni. Ezzel szemben az exitek többsége sikeres és idő előtt megtörténik, vagy azért, mert érkezik egy piaci befektető, aki megveszi az alap üzletrészét, de Csuhaj elmondása alapján olyanra is volt példa, hogy a cég tulajdonosa tudta kivásárolni az SZTA-t, mert időközben annyira meg tudott erősödni pénzügyileg.
Az SZTA tavaly több mint négymilliárd forint értékben összesen 36 ügyletet hajtott végre, ezek közül 28 volt új befektetés. Iparági összesítésben 2015 első három negyedévében a Széchenyi volt a legaktívabb szereplő, a befektetési ügyletek csaknem 40 százaléka kötődik hozzá.