Első alkalommal, de nem utoljára hirdette meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) november 30. és december 2. között a kamarai kuponnapokat.
– A testület a budapesti székhelyű vállalkozásokat kívánta segíteni a vállalkozói tevékenységhez szükséges áruk és szolgáltatások kedvezményes elérésével – mondta el Krisán László, a BKIK elnöke. A kínálati oldalon több mint 190 résztvevő, köztük bankok, telekom szolgáltatók, online kereskedelmi portálok, valamint pályázatírók, közjegyzők összesen 321 kedvezménye várta a fővárosi cégeket. A cégek e-mailben kapták meg az ajánlatokat, maguk nyomtatták ki a kuponokat, amelyekkel kedvezményhez jutottak. Az akció sikerét mutatja, hogy mintegy negyvenezer letöltést regisztráltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy májusban hasonló akciót szerveznek, amely azonban öt napig tart majd, és jövő ősszel tervezik kedvezménykártya bevezetését, amely állandó kínálatot nyújt a fővárosi cégeknek.
Az elnök a kedvezményes vásárlási lehetőséget elsősorban figyelemfelhívó akciónak nevezte, amelynek célja formálni a BKIK-ról kialakult képet. A vállalkozók gyakran sérelmezik, hogy a kötelező ötezer forintos hozzájárulás fejében nem kapnak ellenszolgáltatást. – Ez elvi kérdés – hangsúlyozta Krisán László, – az üzleti életben valóban nem elfogadható az egyoldalúság. – Az évente fizetendő ötezer forintot egyébként tévesen nevezik tagdíjnak, ez valójában regisztrációs hozzájárulás.
A kamara feladata, hogy pontos nyilvántartást vezessen, és ez az adatbázis nagy érték, amely hozzájárult a bizonyos területeken – például az építőiparban – kaotikus céges tulajdonviszonyok tisztításához. Az önkéntes tagdíjat fizető vállalkozásoknak értékes szolgáltatásokat nyújt a kamara, de jogos igény, hogy a regisztrációs hozzájárulást fizető cégek is részesüljenek kamarai szolgáltatásokból. Ilyenek számosan vannak például az oktatás, a képzések területén, azonban kevesen ismerik ezeket, és ezen a területen tennivalói vannak a BKIK-nak – mondta az elnök.
A testület képviseli a vállalkozások érdekeit a törvényhozásban is. A kamarán belül létrehoztak egy úgynevezett deregulációs bizottságot, ennek célja javaslatok készítése az észszerűtlen állami túlszabályozás csökkentésére. Sok javaslatot megfogalmaztak, például nehezményezték, hogy a helyben felszolgált és az elviteles ételek esetében különbözik az általános forgalmi adó mértéke. Indokolatlan, hogy egy cukrászdában kétféle ára legyen ugyanannak a tortának, egy a helyben fogyasztottra és egy másik az elvitelre.
A kamara egyik legfontosabb feladata, hogy pénzt szerezzen a vállalkozásoknak. A Széchenyi-hitelkártyáról sokszor elhangzott már, hogy olyan eszköz, amely a kkv-k legtöbb igényének megfelel, különösen, hogy a hitelkeret összegét a közelmúltban felemelték százmillió forintra. Azonban van egy évtizedek óta megoldatlan probléma, ez pedig a cégek tőkehelyzete. A kis- és középvállalkozások a rendszerváltás óta nem tudtak annyi pénzre szert tenni, hogy megfelelő feltőkésítettséggel működjenek. Ezért van az, hogy ha hitelért a bankokhoz fordulnak, sokuk kérelmét elutasítják.
A BKIK éppen ezért azon dolgozik, hogy tőkejuttatási programot indítson el, az elnök azt reméli, hogy hamarosan a nyilvánosság elé állhatnak a részletekkel.
– Olyan konstrukciót kívánnak kidolgozni, amely négy pilléren áll: tőkejuttatás, hitel, pályázati pénz és tőkegarancia, amelynek révén a cégek 20–100 millió forint közötti összeghez juthatnak – mondta Krisán László.