A nyugdíjas-szövetkezetek megteremtik a lehetőségét annak, hogy nyugdíjba vonulásuk után is dolgozni tudjanak azok, akik még kedvet és energiát éreznek ehhez – mondta a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Nyitrai Zsolt az MTI összefoglalója szerint felidézte, júniusban fogadta el az Országgyűlés a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályt, és nemsokára meg is alakulnak majd az első ilyen szerveződések.
Az új foglalkoztatási forma enyhítheti a munkaerőhiányt, erősítheti a generációk közötti összefogást, segítheti a tapasztalatok átadását, és persze pluszbevételhez juttathatja a nyugdíjasokat – mondta a miniszterelnöki megbízott. Nyitrai Zsolt kiemelte, a kormánynak fontos a Magyarországon élő több mint kétmillió nyugdíjas, ezért ígérte meg a Fidesz–KDNP 2010-ben, hogy kormányra kerülésük esetén mindent megtesznek azért, hogy megvédjék a nyugdíjak vásárlóértékét.
Ezt eddig sikerült betartani, 2010 óta ugyanis 23 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és számos, a nyugdíjasok mindennapjait kedvezően érintő döntés is született – folytatta a miniszterelnöki megbízott. Ilyen volt például bizonyos élelmiszerek áfájának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése, valamint a rezsicsökkentés is, amelynek köszönhetően a nyugdíjasok átlagosan évente százezer forintot tudnak megspórolni. Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a jövő évi költségvetésben szerepel a nyugdíjprémium fizetésének lehetősége is: ha teljesül a három és fél százalékos gazdasági növekedés, akkor 32 milliárd forintot osztanak szét közöttük.
Monspart Sarolta, az Idősek Tanácsának tagja, tájfutó világbajnok az eseményen úgy fogalmazott, a nyugdíjba vonulást sokan érzik úgy, hogy onnantól kezdve nincs mit csinálniuk, nem találják helyüket a társadalomban. Nekik sokat segíthetnek a nyugdíjas-szövetkezetek.
A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. Az atipikus és nagyon laza foglalkoztatási forma alkalmazására várhatóan elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.