A magyar kormány kedvező feltételekkel számol a 2020-ban induló új uniós költségvetési ciklusban, aminek tárgyalását jövő tavasszal kezdik – mondta tegnap a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének eseményén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány számára továbbra is kiemelt cél, hogy minél több kis- és középvállalat juthasson forráshoz, ezen belül a legfontosabb a kutatás és fejlesztés támogatása, mivel az eddigi vizsgálatok alapján ezek hozzák a legtöbb előrelépést.
Ehhez képest például a 3710 milliárd, amit eddig Magyarország az agrárium támogatására fordított, nem hozott érzékelhető változást a termelékenységben – mondta. Valószínűleg 2020 után nagyobb arányban jelennek meg a visszatérítendő források, Magyarország emellett reménykedik, hogy megmaradnak a felzárkózási alapok is.
Lázár János elmondta, a felzárkózás érdekében tovább kell erősíteni Budapest meglévő vonzerejét. Az infrastruktúra fejlesztésének központi része kell legyen a közlekedésfejlesztés, új utak, közvetlen vasúti összeköttetések építésével a térség többi országával.
A kormány ezért 3500 milliárd forintot fordít a következő időszakban útfejlesztésre és vasútépítésre. A másik fontos infrastrukturális terület az informatika, a cél, hogy az ország minden részén legyen széles sávú internet-hozzáférés. Erre azért is szükség van, hogy jobban fel lehessen készülni a gyártásban már rövid időn belül meghatározóvá váló digitalizációra. A digitális infrastruktúrafejlesztés az állam működése szempontjából is kiemelt terület, a miniszter szerint jelentős fejlesztések várhatóak a bürokráciacsökkentés jegyében az állami digitális szolgáltatásokban. A cél, hogy minél több céges vagy privát ügyet lehessen megoldani az interneten keresztül.
Az állam tervezett korszerűsítésének az egyre nagyobb problémaként megjelenő munkaerőhiány kezelésében is szerepe lehet. A miniszter kiemelte, munkaerőpiaci tartalékként tekint a jelenleg még indokolatlanul magas alkalmazotti létszámmal működő államra. Németországban a munkavállalók nagyjából 10 százalékát foglalkoztatja az állam, térségünk többi országában sem sokkal magasabb, miközben nálunk a 20 százalékot közelíti az arány, vagyis van hova áramvonalasítani.
Emellett Lázár János azt is elmondta, hogy vannak még egyéb, területi tartalékok is, amelyekkel az egyre több cég által panaszolt munkaerő-szűkösség orvosolható. Ezzel együtt a kormányzat is tisztában van vele, hogy a helyzet a következő években egyre nagyobb kihívást fog jelenteni a vállalatoknak, amelyeket a miniszter arra bátorított, hogy mindenképp osszák meg a kormányzattal javaslataikat és panaszaikat. Ez akkor is igaz, ha történetesen az adott cégvezető nem szimpatizál a hivatalban lévő kabinettel, mivel az állam és a cégek együttműködése elengedhetetlen egy jól működő gazdaságban.