A versenyképesség javítása nem képzelhető el másképpen, mint a bérek határozott emelésével – mondta tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) budapesti konferenciáján Orbán Viktor. A miniszterelnök azonban azt is megjegyezte, hogy a jelentős emelést önmagában az állam nem tudja végrehajtani anélkül, hogy javítaná a gazdaság versenyképességét. A kormányfő szerint a 2002-es 50 százalékos béremelés ilyen volt, és ennek néhány éven belül nagyon súlyos következményei lettek.
– Épp ezért a kabinet azt reméli, hogy a növekvő bérekre a versenyképes vállalkozásoknál számíthatnak majd a munkavállalók. Ezt a kormány úgy támogathatja legjobban, ha az állam adók formájában egyre kevesebb pénzt von ki a gazdaságból – közölte. Szavai szerint tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 és 10 százalékos kulcsot csökkenteni kell a következő években, ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el. Megemlítette azt is, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési kiadásainak emelését.
– Emellett az állami versenyképesség javítására is energiát kell szánni: bürokráciacsökkentésre, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények fejlesztésére, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre van szükség – mondta Orbán Viktor. A magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott: „jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van”, a szektor jövedelmet termel, de a hatékonyság és az új technológiák alkalmazása területén még mindig le van maradva a világ élvonalától.
A kormányfő összegzése szerint az utóbbi évek magyar gazdaságpolitikai intézkedéseinek sora nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább „reformellenzéki” az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak – amely nem ideológia, „csak egy lehetséges út” – minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.
Kérdésünkre tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a kormányfő által felvázolt, versenyképességet javító elképzelések egy része új intézkedéseket, illetve az eddig megismert ötletek kibontását is jelentik. Utalt rá, ma kezdődnek az egyeztetések a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel a munkát terhelő költségek átalakításáról, a tervbe vett járulékcsökkentés mértékéről. A tárcavezető megjegyezte, a kormány számára kiemelt kérdés, hogy a bérek olyan szintekre tudjanak emelkedni, amellyel megakadályozható, hogy a jobb megélhetés reményében az értékes munkaerő a kivándorlás mellett döntsön.
Varga Mihály és Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke tegnap konkrét együttműködési és beruházási lehetőségekről is tárgyalt: áttekintették többek között a hazánk olimpiai pályázatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, a vasút-korszerűsítés és a metrófelújítás kérdéskörét, valamint az elektromobilitás, az elektromosautó- és buszgyártás, illetve a kutatás-fejlesztés területét is. A kormány a hazai versenyképességet erősítő programjának megvalósításában aktív szereplőként számít az EBRD-re.
– A hagyományosnak tekinthető projekttámogatások mellett Magyarország szeretné elérni, hogy a szervezet, nagyobb kockázatot vállalva, induló cégek finanszírozásban is részt vegyen – mondta a tárcavezető.