2017. december 12., kedd, Gabriella napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/tobb-penz-parnacihaban-2469682/

Több pénz a párnacihában

A lakosság kénytelen lesz a kockázatosabb megoldások felé fordulni
Az idei harmadik negyedéves adatok szerint a lakosság – vélhetően a minimális kamatok miatt – egyre több készpénzt tárol hagyományos módon otthon, ahelyett, hogy valamilyen pénzügyi intézmény gondjaira bízná. Mindenesetre a kilátások biztatók: a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább hízhat a háztartások pénzügyi vagyona.

Az idei harmadik negyedév végére 46 788 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 736 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3300 milliárdos a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8581 milliárd forintra nőtt hétmilliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 132 milliárd forintos emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 729 milliárdos negyedéves bővüléssel 38 206 milliárd forintra gyarapodott.

A vagyonnövekedésben jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság tovább gyűjtögeti a párnacihában a készpénzt, 71 milliárd forinttal növekedett az állomány, ezenfelül 66 milliárd forinttal szaporodott a látra szóló betétek állománya és 42 milliárddal csökkent a lekötött betéteké – írja összefoglalójában Horváth András, a Takarékbank ­elemzője.

A háztartások a vizsgált időszak alatt 171 milliárd forintért vásároltak hosszú lejáratú, 32 milliárdért rövid lejáratú (állam)kötvényeket a negyedév alatt, tőzsdei részvényt négymilliárdért, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz hárommilliárd forint volt, míg biztosításokba 17 milliárd forintnyi állományt tettünk be. ­

Ezenfelül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken ismét nagyon jól, 57 milliárdot kerestek a lakossági befektetők. A befektetési jegyek hozama 29 milliárd, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 43 ­milliárd forintot tett ki.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke: 204 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig kétmilliárd forintot nyert a lakosság. A kötelezettségek ­tranzakciós alapon immár növekedtek, ami jelzi az élénkülő hitelpiacot; a fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hitelek állománya ötmilliárddal csökkent összességében, de hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel-szerződést 74 mil­liárd forintban kötöttek a háztartások a negyedév során.

A gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan a jövőben tovább hízhat a háztartások vagyona. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban a lakosság kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközök felé fordulni. Két évtizedre visszatekintve jól látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozás szükséges, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

Kiemelt

Izrael fővárosa Jeruzsálem

Először tekintsünk a nemzetközi, liberális érdekekre, melyek már köszönőviszonyban sincsenek a klasszikus szabadelvű értékekkel, ahogyan azokat anno a magyar reformkor nagyjai is vallották.

Poszt-trauma

Havas tanár úr és a sötét árnyak

Itt a legújabb zaklatási ügy!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!