Júniusban fogadták el a Metárnak nevezett támogatási rendszert, amelynek célja, hogy megvalósulhassanak Magyarország következő évekre meghatározott célkitűzései a megújuló forrásból történő áramtermelés terén, illetve elősegítse a termelők piaci integrálását – közölte az MTI-vel a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH). A hivatal szerint a Metár legnagyobb újdonsága, hogy a nagyobb termelők csak versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban nyerhetnek el támogatást.
Az új szabályozás három kategóriába sorolja a zöldenergia-termelőket. A legkisebb, 0,5 megawatt kapacitás alatt ugyanaz a kötelező átvételi rendszer vonatkozik az erőművekre, mint eddig, kivételt a szélerőművek jelentenek. A 0,5 és 1 megawatt közötti termelők kategóriája a Metár speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszere. Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító erőművek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak, beruházói pályázatokon indulhatnak, és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.
A kötelező átvétel esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van – ismertette az MEKH.
Amikor a támogatások mértéke pályázatok keretében, versenyben alakul ki, a legolcsóbb ajánlatot tevő, megújuló energiaforrást felhasználó termelők kaphatnak támogatást, az ajánlatuknak megfelelő ár mellett. Megfelelő verseny esetén így csökkenhet a támogatás mértéke, illetve a dotáció rugalmasan igazodhat a változó költségszinthez – hangsúlyozta a MEKH. A támogatás pályáztatása a legalább 1 megawattos erőművekre és a szélerőművekre kötelező.
További jelentős újdonság a Metár-rendszerben a „barna prémium”, amely a kötelező átvételből kikerülő, biomasszát vagy biogázt felhasználó erőművek gazdaságos továbbműködtetését szolgálja. A jelenlegi piaci árak mellett támogatás nélkül nem lenne gazdaságos ilyen erőművekben termelni, ugyanakkor az új erőművek építéséhez szükséges támogatáshoz képest viszonylag kis költséggel ezek működésben tarthatók lehetnek. A jelenlegi rendszer az utolsó hatályos szerződés kifutásáig – de legkésőbb 2045-ig – marad életben. Hazánk azt vállalta, hogy 2020-ra teljes energiafelhasználásának 14,65 százaléka megújuló forrásokból származik majd.