Ütemesen fogy a magyar cégvilág – ez derül ki a legfrissebb adatokból. Mint azt az igazságügyi tárcától megtudtuk, az év elején 561 ezer társaságot tartottak nyilván idehaza, nagyjából 25 ezerrel kevesebbet, mint egy esztendővel azelőtt.
A vállalkozói szféra fogyatkozása még szembetűnőbb, ha hosszabb időtávot szemlélünk: 2014 első napján 602 ezer cég neve szerepelt a regiszterben, a 2013 tavaszán rögzített 604 ezres létszám pedig egyre inkább a távoli idők rekordjává nemesül. Ezek szerint eltűnt legalább negyvenezer vállalkozás.
A cégállomány megcsappanásának okairól az Opten Informatikai Kft. céginformációs vezetőjét kérdeztük. – Érdemes az eseményeket évtizedes távlatból vizsgálni – kezdte Pertics Richárd. Rámutatott: a 2000-es évek közepén az akkori kormányzat sokat lazított a különféle előírásokon.
Az intézkedések, amellett hogy gyorsították a cégalapítást, veszélyeket is előidéztek: tér nyílt a visszaélések előtt, a kétes lehetőségeket pedig többen ki is használtak. Nemcsak társaságot lehetett rövid idő alatt létrehozni, de eltűnni sem tartott sokáig.
– A helyzet 2011-től változott meg gyökeresen – idézte fel a szakember –, akkor kezdődött a cégügyi és más jogszabályok szigorítása, s a folyamat lényegében a mai napig tart. Átalakultak a felelősséget rendező paragrafusok, a társaságalapítás ellenőrzésének feladatát megkapta az adóhivatal, nemrégiben pedig az új polgári törvénykönyv vezetett be érdemi változtatást azzal, hogy a korábbi félmillióról ismét hárommillióra emelte azt az összeget, amellyel korlátolt felelősségű társaságot be lehet jegyeztetni. A honi társaságállomány zsugorodása Pertics Richárd szerint leginkább a szigorításokkal magyarázható.
– A cégvilág erős tisztulásnak indult, s erre szükség is volt – húzta alá a szakember. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hazai vállalkozói élet számos érintettjét a világválság hatásai kényszerítették térdre az elmúlt években. Bizonyos szereplők tehát szerettek volna részt venni a jogszerű folyamatokban, a körülmények azonban megakadályozták őket ebben.
A cégviszonyok kordában tartásának szándéka vezette a jogalkotókat akkor is, amikor úgy határoztak, hogy három adókategóriába osztják a honi társaságokat. Ez először éppen mostanság történt meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdeklődésünkre azt közölte, hogy mind az 560 ezer hazai céget besorolták valamelyik csoportba, az eredményről pedig már tájékoztatták is a gazdasági szereplőket.
Megbízható, vagyis jó minősítést a társaságok nagyjából harmada, 190 ezer cég kapott. Az érintettek előnyökre számíthatnak: bizonyos mulasztásoknál például nem kell bírságot fizetniük, emellett hatósági ellenőrzésük maximum 180 napig tarthat, és évente egyszer automatikus részletfizetési lehetőséget kapnak. Az sem mellékes, hogy a megbízható cégek esetében 2017-ben és 2018-ban csökken az áfakiutalás átfutási ideje.
Az átlagos kategóriában 370 ezer vállalkozás, vagyis a cégvilág kétharmada szerepel, míg kockázatosnak, vagyis rossz minősítésűnek hetven társaságot nyilvánított a hatóság. A NAV-nál ez ügyben rámutattak, hogy a rossz besorolás csak a 2016. január elseje után elkövetett jogsértésért járt. A kockázatos adózókat egyébként hátrány érheti: az ellenőrzés határideje esetükben hatvan nappal hosszabb az általánosnál, az áfakiutalás határideje mindig 75 nap. Lényeges ugyanakkor, hogy ha valamely társaság nem ért egyet a besorolásával, akkor hat hónapon belül kifogást nyújthat be a hivatalhoz.