Miközben a MÁV-Start országos utasforgalmi teljesítménye évek óta csökken, illetve stagnál, addig Budapest elővárosi vonalain dinamikusan nőtt az utasok száma. Ezek után érthető, hogy a térség fontos szolgáltatási területe a vasúttársaságnak, hiszen az országos forgalom több mint fele az agglomerációs vonalakon bonyolódik, és a bevétel egyharmada erről a területről származik. Az utóbbi három év fejlesztéseinek hatására már rövid és középtávon is jelentős eredményeket könyvelhetett el a vasúttársaság, több elővárosi vonalon nagymértékben nőtt az utasszám – közölte lapunkkal a vasúttársaság.
Míg 2015-ben 57,4 millióan, addig tavaly már 58,8 millióan utaztak az elővárosban. A növekedés 2017 első két hónapjában is folytatódott: átlag felett, megközelítőleg hat százalékkal nőtt a dolgozóbérletekből és teljes árú menetjegyekből származó bevétel az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is kiemelkedő, tíz százalék feletti a Budapest–Esztergom, Budapest–Veresegyház–Vác, Budapest–Kunszentmiklós-Tass és a Budapest–Székesfehérvár vonalakon mért növekedés. A Budapest-bérlet mellé négy százalékkal, kétmillióval többen váltottak csatlakozójegyet vagy -bérletet tavaly, mint 2015-ben.
A 188 településből álló, 3,8 millió lakosú budapesti agglomerációban az utasok túlnyomó részét a napi ingázók teszik ki. Az elővárosi vasútvonalak közül bevételi szempontból a Budapest–Cegléd–Szolnok, a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Székesfehérvár vonalak és a Budapest–Komárom vonalszakasz a legfontosabbak. Ez az öt vasútvonal adja az elővárosi bevételek háromnegyedét .
Az utóbbi években jelentősen korszerűsödött a járműállomány. Két év alatt megduplázódott az alacsony padlós, légkondicionált villamos motorvonatok száma: 2014–2016 között a már meglévő 60 mellett – több ütemben – további 63 modern FLIRT motorvonat állt szolgálatba a Budapest–Székesfehérvár, Budapest–Pusztaszabolcs, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Veresegyház–Vác, Budapest–Cegléd–Szolnok, Budapest–Tatabánya–Győr és Budapest–Kunszentmiklós-Tass vonalakon. Az új motorvonatokkal nemcsak a szolgáltatási színvonal nőtt, de a vonatok menetrendszerűsége is sokat javult, jelenleg már meghaladja a 90 százalékot.
Az új motorvonatok forgalomba állása lehetővé tette a fővárost keresztülszelő elővárosi járatok megjelenését: a Déli pályaudvaron kívül Kőbánya-Kispestről is indulnak vonatok Martonvásárra, illetve Székesfehérvárra, hatékonyabb összeköttetést teremtve Kelet- és Dél-Pest (és közvetve a keleti országrész), illetve a közép-dunántúli térség (közvetve a teljes Dunántúl és kiemelten a Balaton) között. A Kőbánya-Kispest–Székesfehérvár (G43) vonal a 2013/14-es menetrendi év óta, a Kőbánya-Kispest–Martonvásár (S36) viszonylat pedig a 2014/15-ös menetrend óta üzemel, és mindkét járatot egyre több utas veszi igénybe. A vonatozás a Budapesten belüli közlekedésben is valós alternatívát nyújt. A Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Újpest között például 10-12 perc a járatok menetideje, így a vasút ezen az útvonalon a leggyorsabb közösségi közlekedési eszköznek számít, hétköznaponként oda-vissza 144 vonattal.
A MÁV-Start országos utasforgalma két éve 136 milliós értéken stagnál, 2013-ban ez a szám még 139 millió volt. A vasúttársaság vezetői a csökkenést az üzemanyagárak lényeges csökkenésével magyarázták, két személy esetén már gazdaságosabb gépkocsival utazni, mint vonatra ülni. A vasút dolgát nehezítették a telekocsi-szolgáltatások, amelyek különösen az egyetemisták körében népszerűek. Ezzel olyan egyetemi központ esetében csökkent lényegesen a vasúti forgalom, mint Pécs.