Csak a magyar gazdák eredményes gazdálkodása tudja garantálni azt, hogy a magyar termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban maradjon – jelentette ki tegnap Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vasszécsenyben megrendezett első vasi búzatermelési verseny eredményhirdetésén rámutatott, senki sem tudja megmondani, hogy az Európai Unióban 2020 után milyen agrártámogatások lesznek. Ezért döntő fontosságú, hogy a magyar gazdák versenyképessége a következő években minél nagyobb mértékben növekedjen. A gazdálkodóknak csökkenő vagy esetleg megszűnő támogatás mellett is állniuk kell majd a versenyt a nemzetközi piacokon – jegyezte meg.
A kamara elnöke az állami földek eladása kapcsán jelezte: a korszerűbb technológiák alkalmazása, a termésátlagok folyamatos növelése mellett a kis és közepes méretű családi gazdaságok versenyképességét erősítheti, ha nemcsak bérelt, hanem saját tulajdonú földeken is gazdálkodhatnak. A várhatóan az ősz második felében induló programban a tervek szerint 380 ezer hektár állami földet értékesítenek.
Az 50 ezer helyrajzi számon szerepelő területből 40 ezer parcella 10 hektárnál kisebb terület, vagyis a kisebb gazdálkodók számára is elérhető.
Győrffy Balázs szerint a termőterületek megvásárlásához elérhető banki kölcsönökhöz várhatóan csupán 10-20 százalékos önerő kell majd, hitelfedezetnek pedig elegendő lesz maga a megvásárolt földterület. Hangsúlyozta, hogy a vásárlás szabályozott keretek között történik, csak azok a magyar állampolgárok szerezhetnek földtulajdont, akik 20 kilométeres körzetben helyben laknak, a föld megművelésében személyesen részt vesznek, és rendelkeznek legalább alapfokú agrár-szakképesítéssel.
Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályvezetője a távirati iroda tudósítása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a földtörvényben több garanciális elem van arra, hogy elejét vegyék a spekulációnak, a befektetési célú földvásárlásnak, a földtulajdon felhalmozásának, és valóban azokat részesítsék előnyben, akik a földet megművelik, és abból is akarnak megélni. Szavai szerint nem véletlen, hogy a földforgalmi eljárások általában fél évnél is hosszabb időt vesznek igénybe. – Azt szeretnénk, ha az emberek a földet csak a legvégső esetben adnák el, ha úgy tekintenének rá, mint a családi ezüstre – tette hozzá.