Egyértelműen látszanak az ágazat kifehéredésének jelei, amiben az utóbbi időszak intézkedéseinek fontos szerepe van – mondta lapunknak Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (Méasz) elnöke. A szakember szerint a lakásépítések forgalmi adójának csökkentése és az áfa visszaigényelhetősége már rövid távon nagyobb bevételt hoz az államháztartásnak, miközben egyes termékeknél – így például a nyílászáróknál – a kétes exportot egyre inkább kiváltja a számlás, és nem utolsósorban jó minőségű magyar termék. Vidor Győző hozzátette, a tisztulást az is segíti, hogy a piac szép lassan megszokta az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer) is. A rendszerrel kapcsolatos kezdeti nehézségek ugyanis megoldódni látszanak, az ekáer egyre inkább beváltja a bevezetésekor megfogalmazott célokat.
A szakember kifejtette: az otthonteremtési programnak köszönhetően különösen a társasházak építésénél látszik már a pezsgés, mivel szép számmal akadnak korábban leállított, majd most újraindított projektek, és sok építkezésen kezdték már meg a földmunkákat és a szerkezet felépítését. Az év első hónapjaiban így elsősorban a szerkezetépítő anyagok piaca könyvelhetett el jelentősebb felfutást, de az előző évekhez képest téglára és szigetelőanyagra is nagyobb megrendelések érkeznek. Cserepekre vagy más, elsősorban a klasszikus családi házakhoz szükséges termékekre viszont egyelőre nem nőtt érdemben a kereslet. Ezt Vidor Győző azzal magyarázta, hogy a január 1-jétől hatályos áfacsökkentés a társasházépítéseknél azonnal éreztette hatását, viszont a családi otthonteremtési kedvezményes magánépítkezők még inkább csak tájékozódnak, és a szükséges forrásokat próbálják összegyűjteni.
– A lakásépítések igazi felfutása csak jövőre és 2018-ra várható. Az építőanyag-gyártóknak elsősorban megrendeléseket biztosító magasépítési ágazaton belül az iroda- és szállodaépítések piacán is látszik a beruházási kedv élénkülése, többek között a növekedési hitelprogramnak köszönhetően – mutatott rá Vidor Győző.
A szövetség vezetője hangsúlyozta: elodázhatatlanná vált egy komplex felújítási program, hiszen a régebbi családi házaknál óriási az energiaveszteség, ami a tulajdonosoknak és a nemzetgazdaságnak is nagyon hátrányos. Vidor Győző szerint ezzel nemcsak rengeteg pénzt és energiát lehetne megspórolni, hanem a kivitelezés állami támogatásával ez a felújítási szegmens is fehéredhetne, ami ráadásul sokkal nagyobb szeletét teszi ki az építőiparnak, mint az új építések.
Prohászka Rajmund, a Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete elnöke korábban azt mondta lapunknak, hogy évek óta szorgalmazzák a lakásfelújítások áfacsökkentését, amely számos előnnyel járna. Szerinte minden számítás azt igazolja, hogy a kis áfakulccsal is nagyobb bevétele lenne az államnak, az adminisztrációt pedig a bankok ugyanúgy elvégeznék, mint az új építésekét. A példa ráadásul adott, hiszen Ausztria évek óta alkalmazza a felújításoknál a kedvezményes áfát. Prohászka Rajmund szerint az ablakgyártók forgalma akár 5-6 százalékkal is nőhet idén.
A Magyar Téglás Szövetség szerint az építőanyag-gyártók felkészültek a következő időszakban várható rohamra. Kató Aladár, a szervezet elnöke lapunknak arról beszélt, hogy mivel ez az iparág hét-nyolc éve még 40 ezer lakás építését szolgálta ki megfelelően, nincs másra szükség, mint a leállított termelőkapacitások megnyitására.