2018. január 18., csütörtök, Piroska napja
Gazdaság, Tudomány
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/terv-van-technologia-meg-nincs-2600479/

Terv van, technológia még nincs

Csillagközi űrutazás a közeli Alpha Centauri rendszerbe 2069-ben?
A NASA 2069-ben állítólag csillagközi küldetést tervez, hogy élet után kutasson a közeli Alpha Centauri rendszerben. A Kentaur csillagkép hármascsillaga arról nevezetes, hogy a hozzánk legközelebbi csillagok (a Nap után) ebben a rendszerben találhatók. Távolságuk „mindössze” 4,34 fényév.

A misszió még nevet sem kapott, lehet, hogy csupán kósza felvetésről van szó, hiszen még nem létezik olyan technológia, amellyel egy űrjárművet a fénysebesség tizedével tudnánk mozgatni, márpedig ez lenne a cél. Ha mégis sikerül ilyen eszközt alkotni, akkor is legalább 44 év alatt, azaz 2113-ban érne a csillaghármashoz az űrszonda.

Emberes űrutazásról természetesen nem lehet szó éppen az út hossza miatt. Egyedül a 2069-es indulási időpontban van logika: akkor lesz az első holdra lépés századik évfordulója.

„Nagyon ködös” – foglalta össze a tervvel kapcsolatos véleményét Anthony Freeman, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) szakembere a New Scientist tudományos lapnak. Az Alpha Centauri csillagrendszer azért érdekes, mert egyik csillaga, a Proxima Centauri körül egy bolygó kering. Nem tekinthető azonban tökéletes helynek a földön kívüli életre, hiszen a csillag óriási sugárterhelése lehetetlenné teszi ott a földi értelemben vett élet kialakulását.

Az amerikai űrügynökség, a NASA szakértői annyit korábban megerősítettek, hogy a terveik között szerepel lézerekkel működtetett, a fénysebesség negyedével suhanó szondák kifejlesztése. Ha lézerrel nem menne, akkor nukleáris reakciók, vagy az antianyag–anyag közötti ütközés révén nyert energia kiaknázása is szóba jöhet. De ezek is csak tervek.

Fotó: NASA

A Voyager–1 huszonegymilliárd kilométerre jár

Az emberiség eddig csak egy olyan eszközt épített, amely sikeresen elhagyta Naprendszerünket: ez az 1977-ben indított amerikai Voyager–1 űrszonda. Feladata a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt.

Eredeti küldetését 1989-ben befejezte, de azóta is robog, jelenleg 21 milliárd kilométerre van a Földtől, ami azt jelenti, hogy kijutott a csillagközi térbe – noha nem erre tervezték. (Robog, de ez a robogás a fénysebesség tízezredét sem éri el – óránként 61 ezer kilométert tesz meg.)

Nemcsak küldünk, kapunk is a környezetünkből. Az első, bizonyítottan a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkező aszteroidát idén októberben fedezték fel. Az ’Oumuamua névre keresztelt (hawaii nyelven elsőként érkezőt jelent) objektumot Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa vette észre.

Nagyon gyorsan halad egy nagyon excentrikus röppályán. A Natura Astronomy tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint – az Origó.hu vette észre – a kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelőréteget hozott létre az ’Oumuamuán. Azokra a Naprendszerben fellelhető égitestekre hasonlít, amelyeket szénben gazdag jégréteg borít.

Kiemelt

Okos, hűséges és egyéni

A robotok tervezése során inkább az állatok viselkedését kell alapul venni – javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék munkatársai.

Poszt-trauma

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Űrhajóval még nem jöttek

A bevándorlás egy álprobléma.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!