– Stabil és egyensúlyi évet zárt tavaly az államkassza – mondta tegnap újságírók előtt Varga Mihály szakminiszter. A nemzetgazdasági tárca szerint elérhető a 2016-ra kitűzött kormányzati hiánycél, miután a decemberi adatok ismeretében kijelenthető: a végleges érték a bruttó hazai termék (GDP) 2 százaléka körül lesz. A tegnap megjelent legfrissebb adatok szerint a múlt évben az államháztartás központi alrendszerének előzetes pénzforgalmi hiánya 848,3 milliárd forint volt, ami 389 milliárd forinttal alacsonyabb a 2015. évinél. Ezen belül a központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták az esztendőt. A megelőző évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya még 1237,2 milliárd forint volt.
Varga Mihály elmondása szerint a kedvező adatok alapja, hogy a tervezettnél jóval, éves összevetésben 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe. Ennek oka a javuló foglalkoztatási adat és az ezzel járó bővülő lakossági költés volt. A bevételi célokat annak ellenére lehetett felülmúlni, hogy 2016-ban több adócsökkentés is hatályba lépett. Például a személyi jövedelemadó egy százalékpontos mérséklése vagy a családi adókedvezmény növekedése ellenére is 262 milliárd forint pluszbevétel származott a foglalkoztatáshoz köthető adókból – részletezte a miniszter.
A folyamatok ismeretében novemberben a kormányzat tetemes, a gazdaság élénkítését szolgáló összegek átcsoportosítása mellett döntött. Ebből adódóan a múlt év utolsó hónapját tekintve a központi alrendszer hiánya 907,6 milliárd forintot tett ki. Mint azt Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár kifejtette, a megelőző decemberben jóval kisebb, 300 milliárd körüli hiányt regisztráltak, akkor azonban nem volt év közben több, többletet hozó hónap, amelyek kockázatmentesen lehetővé tették a fejlesztéseket. Varga Mihály ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az év végi döntések nagyjából 600 milliárd forintot érintettek. Ebből jelentős összegek jutottak egészségügyi fejlesztésekre, oktatásra, és vállalati juttatások is voltak, mint például az Eximbank 30 milliárd forintos feltőkésítése.
Újságírói kérdésre a miniszter elmondta: vizsgálták annak lehetőségét, hogy a többletbevételekkel megvalósítsák az egyensúlyi, úgynevezett nullás költségvetést. Ehhez azonban további intézkedésekre lett volna szükség, és a gazdasági kormányzat végül a növekedést elősegítő intézkedések mellett határozott. Hasonlóra év közben is volt példa, 2016 áprilisában többletforrásokat csoportosítottak át egyebek mellett az oktatásra, az otthonteremtés elősegítésére, valamint számos infrastrukturális fejlesztés megvalósítására.
A tárcavezető közlése szerint az adatok ismeretében a kormány arra számít, hogy teljesül a 2 százalékos GDP-arányos – uniós módszertan szerint számított – hiánycél, a végleges adatokra azonban tavaszig várni kell.
A 2016-os növekedési értéket a kormány a decemberi áttekintésének megfelelően 2,1 százalékra várja, azonban látszik még esély arra, hogy ennél jobb lesz a tényleges adat. Nem ismert például a decemberi ipari vagy a karácsonyi szezonban minden bizonnyal látványosan megugró kiskereskedelmi statisztika. Megjegyezte: azt is sikernek tartja a gazdasági tárca, hogy 2016-ban az átmenet miatt komolyabb uniós forrásfelhasználás nélkül is növekedni tudott a magyar gazdaság. Ez a tétel így is erősen éreztette a hatását, hiszen 700 milliárd forinttal kevesebbet lehetett kifizetni, mint 2015-ben.
Gyengélkedik az ipar
Úgy látszik, novemberben sem tudott érdemben megerősödni az ipar: a havi termelés ugyan pozitívba fordult éves összehasonlításban, de így is csak 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte tegnap a statisztikai hivatal. A termelés az év első tizenegy hónapjában 1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. – A kissé csalódást keltő teljesítményt részben magyarázhatja a német ipar gyengélkedése – kommentálta az adatot Virovácz Péter, az ING elemzője. – Mindazonáltal pozitívumként említhető, hogy a szeptemberi mélypont után felfelé araszol az ipar – tette hozzá. A részletes adatok még nem ismertek, de minden bizonnyal az ipari termelésben kiemelt fontosságú autógyártás lehet az oka, hogy nem volt nagyobb a bővülés.