Jövőre négy százalék feletti gazdasági növekedéssel kalkulál a kormány. Ez a célkitűzés ambiciózus, de teljesíthetőnek tartja a Költségvetési Tanács – mondta lapunknak a testület elnöke, Kovács Árpád. A tanács csütörtökön bólintott rá az idei költségvetés módosításaira, illetve a 2018-as tervezetre, ennek megfelelően május 2-án várhatóan be is terjeszti a parlamentnek a szöveget a kormány.
Kovács Árpád szerint kockázatok is vannak, sok a nemzetközi bizonytalanság, azonban a költségvetésben megfelelő a tartalék, hogy az esetleges váratlan események, kedvezőtlenné váló folyamatok hatásait ki lehessen védeni. Megjegyezte: azzal együtt, hogy a jövőben a gazdasági kormányzat többet tesz a beruházások élénkítéséért, a saját működésére konzervatívan számol, az állam működési kiadásai tekintetében „nullás” szintet terveztek, vagyis annyit költ majd, amennyire adósságnövekmény nélkül forrás van.
Kovács Árpád szerint most jó évei vannak a gazdaságnak, ezeket ki kell használni, most kell előre hozni értékteremtő beruházásokat, például a hosszú távon értéket jelentő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítani. Ezt szolgálja majd a beruházás-előkészítési előirányzat, amely a többi között arra hivatott, hogy már kész tervekkel lehessen előállni, amikor a megvalósításra megnyílnak a források. E szándékokat bátorítja a tanács és javasolja a kormánynak, hogy – amennyiben a 2017-es év módosított költségvetésének folyamatai megengedik – kerüljön sor már ez évben egyes jövő évre tervezett kiadások előre hozására.
Miután törekedni kell arra, hogy töretlenül csökkenjen az államadósság, az ambíció a gazdasági növekedésben tulajdonképpen szükségszerű is – tette hozzá. Az államadósság csökkentésében lát kisebb kockázatot a tanács – ebben további tisztázást kértek a kormánytól. – Ezzel együtt jövő év végén 70 százalék alatt várható a GDP-arányos államadósság, és ha csökken az eladósodottság, mérséklődik a kiszolgáltatottság is, csak a megspórolt kamatkiadásokkal rengeteget nyerünk. Mindennek a politikai mozgástérben is van hozadéka – magyarázta az elnök.
Kérdésünkre Kovács Árpád kifejtette: meglátása szerint a jövő évi nem lesz választási költségvetés, ahogy már 2014-ben sem volt ilyen, és most is tükröződik a legfőbb politikai cél, a gazdasági stabilitás és a fejlődés. Hozzátette: merőben más a helyzet, mint akár néhány éve volt. Most sokkal kisebb arányú tartalékokkal is szavatolható a költségvetés egyensúlya. Ennek megfelelően úgy ítéli meg a tanács, hogy nagyobb ráfordítások mellett is megvalósítható a 2018-as 2,4 százalékos hiánycél.
Általánosságban elmondható, hogy a belátható években jók a magyar gazdaság növekedési mutatói, a testület vezetője reméli, hogy nem ismétlődnek meg a korábbi teljesítményingadozások. Ezért a gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy kiegyensúlyozottabb növekedési pályát tudjon megteremteni. Ennek szerves része az is, hogy Európai Uniótól érkező forrásokat minél gyorsabban, ugyanakkor minél hatékonyabban használjuk fel. Kovács Árpád szerint kiemelt gazdaságfejlesztési cél, hogy minél több pénz jusson a hazai kkv-knak. Ezzel együtt arra is ügyelni kell, hogy ezek a források elsősorban ne „jövedelemkiegészítésként” szolgáljanak, hanem az innovációt, a versenyképesség javulását támogassák.
Utóbbi kapcsán az elnök megjegyezte, indokolatlan összehasonlítani Magyarország versenyképességi helyzetét akár a többi visegrádi országgal, ismerve, hogy teljesen más háttérrel értek a rendszerváltáshoz, mivel a többi országnak Magyarországhoz képest alig volt adóssága. Ehhez jött még hozzá a korábbi gazdaságpolitika költekezése, amitől az országban mindenki eladósodott, hitelből fizettük a korábban felvett kölcsönök törlesztéseit.
– Hólabda módjára zúdultak ránk a terhek, és ilyen körülmények között zuhanásszerűen romlott a versenyképesség. Most ott tartunk, hogy kapaszkodunk vissza, valamiben jobban láthatóan, valamiben nehezebben. Ebben is látszik, hogy egy hibát gyorsan is el lehet követni, de sokkal több erőfeszítés visszakapaszkodni. Most itt tartunk, és becsüljük az elért eredményeket, mert biztos esély van arra, hogy a stabilitási és a növekedési fordulat után a versenyképességben is előrejussunk – tette hozzá Kovács Árpád.