2018. január 19., péntek, Sára, Marió napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/teljes-az-atlathatosag-kozbeszerzeseknel-2639149/

Teljes az átláthatóság a közbeszerzéseknél

Az év végéig lezárt ügyekben a döntőbizottság több mint 800 millió forint bírságot szabott ki
A korábbinál is nagyobb és átláthatóbb verseny jellemezte tavaly a közbeszerzési piacot, így hamis, főként politikai indíttatású állítást tesz, aki azt hangoztatja, hogy intézményesített korrupció lenne Magyarországon – nyilatkozta lapunknak a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Rigó Csaba beszélt arról is, hogy a hazai kisebb és közepes vállalkozások tavaly taroltak a közbeszerzéseken.

– Közeledik a választás, az ellenzék próbál a közvélemény figyelmének középpontjába kerülni, például azzal az állítással, hogy Magyarországon intézményesített korrupció működik, a közbeszerzések nyerteseiről pedig sokszor előre megegyeznek. Mi erről a véleménye?
– Egy szakmai állami szervezet vezetőjeként a politikai pártok politikai állásfoglalásait nem feladatom nyilvánosan elemezni, kommentálni. Az utóbbi időben azonban azt tapasztaltam, hogy bizonyos szereplők az Európai Unió álláspontjaként is próbálják beállítani ezt a nézetet, ami nyilván szakmai kérdéseket is felvet, így feladatomnak tekintem, hogy az objektivitás érdekében szigorú szakmai tényeket és számszerű adatokat ismertessek a közvéleménnyel.

Fotó: Teknős Miklós

Rigó Csaba: Hamis, de minimum téves állítás intézményesített korrupciót emlegetni

– Mit mutatnak a tények?
– A tények mindenekelőtt azt mutatják, hogy tavaly még a korábbiaknál is nagyobb volt a verseny a közbeszerzéseken. Emelkedett az ajánlattevők átlagos száma, vagyis egy-egy megrendelésért rendszerint több gazdasági szereplő szállt versenybe, mint annak előtte. Ez éppen arra utal, hogy csökken a korrupciós kockázat, az esetleges visszaélések lehetősége. Csak abban az esetben indulnak el ugyanis új résztvevők valamilyen pályázaton, ha azt érzik, hogy ők is nyerhetnek. Emellett a tények azt is mutatják, hogy tavaly sikerült tovább növelnünk a közbeszerzések átláthatóságát a korábbiakhoz képest. A múlt évben tízből nyolc uniós értékhatárt elérő eljárás teljesen nyílt volt, tehát bárki versenybe szállhatott a tendereken. Ebből a szempontból a lényegesen zártabb, úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat kell kiemelni: ezek esetén csak bizonyos kiválasztott, külön meghívott szereplők tehetnek ajánlatot. Az adatok szerint az év végéig negyvennégy százalékkal csökkent az ilyen típusú eljárások száma. Ráadásul 2017-ben ezeknek az eljárásoknak a teljes iratanyagát közzétette a hatóság az interneten, tehát az átláthatóság százszázalékos, a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk bárki számára könnyen elérhetők. Több esetben pedig előzetes átláthatósági hirdetményt is közzé kellett tennie az érintett szervezetnek, éppen azért, hogy az esetleges visszaélésekre már az eljárás elején fény derülhessen. Ezek alapján úgy vélem, hamis, de minimum téves állítás intézményesített korrupciót emlegetni. Aki erről beszél, a tényeket figyelmen kívül hagyva leginkább politikai lózungokat fogalmaz meg, vagy az a célja, hogy egy-egy konkrét eljárást használjon fel politikai célokra.

– Adódik a kérdés: mennyi visszaélést tártak fel tavaly a közbeszerzések ellenőrzésével foglalkozó szervezetek?
– Elsőként a Közbeszerzési Döntőbizottság munkáját említem meg: a grémium 684 jogorvoslattal foglalkozott, az eljárások nagyjából harmada hivatalból indult meg. Az év végéig lezárt ügyekben a döntőbizottság több mint 800 millió forint bírságot szabott ki. Elmondhatom, hogy új elv érvényesült: a súlyos jogsértések jelentős bírságot vontak maguk után, az enyhébb szabályszegéseknél viszont inkább az útbaigazításon, a segítségnyújtáson, a tájékoztatáson volt a hangsúly. A határozatok legnagyobb részét tekintve egyébként alapos munkát végeztek az érintettek, hiszen a bíróság a döntések 90 százalékát helybenhagyta. Másfelől a Közbeszerzési Hatóság egyik, tulajdonképpen újnak mondható feladatát kell kiemelnem. A hatóság egy ideje már nemcsak magukat a közbeszerzési eljárásokat, hanem a szerződések megfelelő teljesítését is vizsgálja. Lényeges például, hogy a nyertes ajánlattevő rendelkezik-e a megfelelő erőforrásokkal, és hogy a terveknek megfelelően haladnak-e a munkákkal. Több mint száz ilyen ellenőrzést végeztünk tavaly, melyekből a döntőbizottság által kiszabott bírságok összegének több mint fele származott.

– Mennyi közbeszerzési eljárás volt tavaly?
– 2017-ben nagyjából 9000 közbeszerzést írtak ki idehaza, az eljárások hozzávetőleg 3400 milliárd forintról szóltak. Fontos részlet, hogy az esetek több mint nyolcvan százalékában a kis és közepes méretű cégek nyertek, s ezzel hozzávetőleg 1400 milliárd forint megrendeléshez jutottak. Utóbbi adatok azt is jelentik, hogy továbbra is töretlen a hazai kisebb cégek részvétele, szerepe a magyar közbeszerzésekben, ami mindenképpen biztató. A gazdaság fejlődése, növekedése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy az állami megrendelések – akárcsak az ­uniós pénzek – minél nagyobb részéhez hozzáférhessenek a kis- és közepes magyar vállalkozások. Arra törekszünk, hogy a folyamat idén is folytatódjon.

– Ha már 2018-at szóba hozta: milyen változások várhatók a közbeszerzési rendszerben?
– A legfontosabb, hogy április ­15-én megkezdi működését az elektronikus közbeszerzési rendszer. A szisztéma révén elektronikus úton, tulajdonképpen papírok nélkül zajlanak majd a közbeszerzési eljárások, ami gyorsabb, pontosabb ügymenetre ad lehetőséget. S arra is, hogy a folyamatok még több pontját ellenőrizhessük, még több részletet ismerhessen meg a nyilvánosság. Az elektronikus platform tehát a visszaélések ellen is jó módszer. Emellett a hatóság 2018-ra meghirdette „A fenntartható közbeszerzések éve” programot.

– A mai kor egyik közkedvelt fogalma a fenntarthatóság, de hogyan jelenhet ez meg a közbeszerzésekben?
– Többféleképpen is. Lényeges, hogy a közbeszerzésekkel olyan létesítményeket hozzanak létre, amelyeket hosszú időn keresztül hatékonyan és környezetkímélő módon használhat a közösség. Emellett fontos, hogy helyiek dolgozzanak a kivitelezéseken, vagy hogy jövőbe mutató megoldásokat, technológiát alkalmazzanak például az építkezésekkor. Ezekre már figyel a magyar közbeszerzési szabályrendszer, hiszen az ár mellett ezek a szempontok is sokat nyomnak a latban egy-egy beruházásnál. A hatóság a maga részéről annyit tehet, hogy a legjobb megoldásokat összegyűjti és közzéteszi, erre külön honlapot alakítunk ki. Emellett – egyebek közt – mobiltelefonos applikációt fejlesztettünk, amelynek segítségével a közbeszerzési ügyekben könnyen tájékozódhatnak az érdeklődők.

– A közbeszerzés területén is jelentkezik a legtöbb ágazatban észlelhető szakemberhiány?
– Tulajdonképpen igen, a hatóság ezért is döntött úgy, hogy képzéseket szervez. Több száz érdeklődő, főként jogászok vehetnek majd részt közbeszerzési stúdiumainkon. Ezenkívül a jövőben is tartunk szakmai konferenciá­kat, amelyeken bemutatjuk a legújabb és legfontosabb ismereteket. A magyar közbeszerzési szféra összességében jól ismeri a szabályokat, a jogi környezetet, de ahhoz, hogy ez így is maradjon, rendre frissíteni kell a tudást.

Napi tippek telefonon

A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárásokban közérdek, így a közbeszerzési kartellek visszaszorítása kiemelt célja mind a Gazdasági Versenyhivatalnak, mind a Közbeszerzési Hatóságnak. A két szervezet a Napi közbeszerzés elnevezésű mobiltelefonos alkalmazáson napi tippekkel hívja fel az ajánlattevők és a közbeszerzést kiíró ajánlatkérők figyelmét a kartellek kockázataira és kezelésére – tudatta tegnap a versenyhatóság. A Napi közbeszerzés a Közbeszerzési Hatóság hírcsatornája, amely naponta frissülő tudnivalókkal látja el az érdeklődőket. Az Android és iOS rendszerű készülékekre is ingyenesen elérhető alkalmazást 2017. május 9-i indulása óta már több mint négyezer felhasználó töltötte le.

 

Kiemelt

Ünnepelt a sportos kerület

Budafok-Tétény tizenkilenc ifjú sporthőse gyűlt össze a Klauzál Gábor Művelődési házban és találkozott Karsay Ferenccel a kerület polgármesterével és Kulcsár Krisztiánnal, a MOB elnökével.

Poszt-trauma

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!