A magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közel egy éve kötött megállapodást, amelynek értelmében fejenként 15 százalékos tulajdonrészt vesznek az osztrák pénzintézet magyar üzletágában. Egyúttal a kormány vállalt több intézkedést a bankszektor helyzetének javítása érdekében, így például a a bankadó csökkentését. Korábban, több késés után, 2015. december 31-re tűzték ki az üzlet megkötését.
Hornung Ágnes szerint bár a felek valóban 2015 év végét irányozták elő az ügylet lezárására, ám ez nem volt kőbe vésett időpont. Ezzel együtt a múlt év végére teljesültek az előfeltételek, így megtörtént az Erste átvilágítása, a szándéknyilatkozatban foglalt vállalásait a kormány teljesítette – mondta az államtitkár. Megerősítette, hogy a folyamatot a bankadó csökkentésének újratervezése, valamint a Quaestor-ügy hátráltatta, ahogy azt a napokban lapunknak az Erste részéről is kifejtették.
Szerinte a bankadó idei csökkentése lezárt kérdés, bizonytalanságok még a 2017-es ütemezéssel kapcsolatban maradtak, de adottak az olyan szerződéstechnikai megoldások, hogy ez – a partnerekkel egyetértve – ne hátráltassa a továbbiakban a tranzakció lezárását.
Az, hogy az Erste időközben megvette a Citibank lakossági üzletágát, növeli a pénzintézet piaci értékét, ami a korábban számított árra is hatással lesz – erősítette meg Hornung Ágnes. Az árra ezzel együtt több tényező is hatással van, amiről egyelőre nem kívánt részleteket elárulni, mivel az átvilágítás eredményei nem nyilvánosak.
Korábban egyébként tizenötmilliárdos keretet irányzott elő a kormány az ügylet rá eső részére. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelősállamtitkára szerint a kabinet továbbra is a 15 százalékos tulajdonrészhez tartja magát, ekkora hányadért fizet piaci árat az állam.