Márciusban és májusban Magyarországra látogatnak a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch Ratings – szakemberei, hogy a kormány, a jegybank, az Államadósság-kezelő Központ képviselőivel és a pénzügyi-banki delegációval találkozzanak. Miután a kormány mérsékelte a bankadót, az ország devizakitettsége pedig a korábbinál jelentősen kisebb, s a GDP-arányos államadósság – az eredeti elképzelésekhez képest ugyan némileg kisebb ütemben, de – fenntartható módon csökken, a hitelminősítők képviselőinek már nem nagyon lesz mibe bele kötniük, főleg úgy, hogy közben a költségvetés is a terveknek megfelelően alakul, és folytatódik a gazdasági növekedés – mondta a Magyar Időknek Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a tagja. Nyilván lehet újabb és újabb okokat találni, ha továbbra is halasztani akarják a felminősítést, de sokkal megalapozottabb döntés lenne részükről az ország besorolásának a javítása – tette hozzá a jegybankár, aki maga is részt vesz a nagy házak elemzőivel való találkozókon. Véleménye szerint a befektetők már jó ideje felminősítették Magyarországot.
A kínai és összességében a feltörekvő országok lassulásával a jegybank elemzői számoltak az előrejelzésük készítésekor – hangsúlyozta Pleschinger Gyula, aki szerint egyelőre így nem kell tartani attól, hogy a begyűrűző hatások miatt – például az export visszaesésén keresztül – a várt 2,5 százaléknál alacsonyabb legyen a magyarországi növekedés. A prognózisnál figyelembe vették annak hatását is, hogy ebben az évben az európai uniós források már csak kisebb mértékben járulnak hozzá a GDP-növekedéshez. De ha mégis szükség lenne rá – jegyezte meg a monetáris tanácstag –, az MNB a már meglevők mellett akár további nem konvencionális eszközöket is bevethet a növekedés támogatására; természetesen az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást szem előtt tartva. Pleschinger Gyula emlékeztetett: a jelenleg is futó jegybanki programok eredményeképpen idén 250-400 milliárd forintos lehet a bankok hitelállományának növekedése, ami már önmagában is jelentősen élénkíti a gazdaságot.
A nemrég meghirdetett ezermilliárd forintos kamatcsereügylettel a Magyar Nemzeti Bank részlegesen átvállalja a bankok kamatkockázatát, ami kedvezőtlen esetben okozhat némi veszteséget a jegybanknak. Ezt a kockázatot a monetáris tanács tagja elviselhetőnek és a remélt előnyökhöz képest alacsonynak tartja. Fontos, hogy a monetáris tanács döntéseinél a makroszintű célokat (árstabilitás, pénzügyi stabilitás, növekedés) tartja szem előtt, a döntéseket tehát nem a nemzeti bank eredménye határozza meg – mutatott rá Pleschinger.
Az olajárak csökkenésével kapcsolatban megjegyezte: ha tartósnak bizonyul a helyzet, elképzelhető, hogy felül kell vizsgálni az inflációs pályát. A szakember deflációs veszélyt egyelőre nem lát, azt pedig nem tartja nagy problémának, ha csak az előrejelzési horizont végére, 2017 második felére kerülünk a 3 százalékos inflációs cél közelébe. Az MNB tavaly épp a rugalmasabb inflációs célkövetés érdekében jelölt ki egy plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot.