A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mindössze 7612 új lakást vettek használatba tavaly, ami 8,9 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbit. Ez csak azért nem számít negatív rekordnak, mert 2013-ban csupán 7293 lakás készült el. Arányaiban a legkisebb csökkenés Budapestet és a községeket jellemezte, a megyei jogú városokban viszont 14 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
Biztató viszont, hogy 12 515 lakásépítési engedélyt adtak ki országszerte, ami csaknem 30 százalékkal haladja meg a 2014-es engedélyek számát. A fővárosban a korábbi évhez képest 73 százalékkal több lakóingatlan építésébe kezdhetnek bele, ennyivel nőtt a Budapesten kiadott engedélyek száma.
Továbbra is tízből hat lakást épített magánszemély, négyet pedig vállalkozás. Budapesten fordított volt az arány: a korábbi 59 százalék helyett a tavaly épült lakások kétharmadát cég építette. Az újonnan épült lakóépületeknél 56-ról 60 százalékra nőtt a családi házak aránya, miközben 35-ről 33-ra csökkent a többlakásos házban és 7-ről 5-re a lakóparkokban épülteké. Változatlanul 101 négyzetmétert tett ki az épített új lakások átlagos alapterülete
A gödörből kifelé
– A tavalyi adatok lényegében a korábbi évek rendkívül alacsony szintjének felelnek meg, noha meglepő, hogy még a várt 8000-8500-as lakásszámot sem értük el. Éppen ezért jelentenek nagyon fontos ösztönzőt a múlt év végén meghozott kormányzati intézkedések, az otthonteremtési program nagymértékű bővítése. Ennek elemei alkalmasak lehetnek arra, hogy kimásszunk a gödörből – mondta a Magyar Időknek Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke ugyanakkor rámutatott, a statisztika némileg torzít, hiszen ennél minden bizonnyal több lakást adtak át a kivitelezők a tulajdonosoknak. A „nem látszó lakások” magyarázata Koji László szerint az, hogy a magánépíttetők közül sokan az épület elkészültét követően nem kérik ki rögtön a használatba vételi engedélyt, hiszen akkortól kezdve – egyes önkormányzatoknál igen magas – építményadó terheli az ingatlant. A jogszabályok pedig lehetőséget adnak arra, hogy akár évek teljenek el a beköltözésig.
Mint Koji László hangsúlyozta, átrendeződés zajlik az építőiparban. Az elmúlt években számos, lakásépítésre specializálódott vállalkozás szűnt meg vagy próbálkozott más területen. Most azonban fordított a helyzet: olyan cégek kezdhetnek lakásépítésbe, amelyeknek korábban más volt a profiljuk. A szövetség elnöke szerint elég szakmunkás van ahhoz, hogy több lakást építsenek Magyarországon, ők legfeljebb most más területeken dolgoznak.
Az ÉVOSZ azzal számol, hogy tavalyhoz képest idén legalább 3500-4000-rel több lakás kivitelezését kezdhetik meg. Ezek a lakások azonban sok esetben csak a 2017–2018-as statisztikákban fognak megjelenni, hiszen a többlakásos társasházak és a családi házak felépítése is általában másfél-két évet vesz igénybe.
Minőségi lakhatás
– Továbbra is százéves mélyponton volt a lakásépítések száma tavaly. Bár a kiadott építési engedélyek számának jelentős növekedése bizakodásra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt igencsak indokoltak a kormány intézkedései – közölte lapunkkal a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE). A szervezet az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb, kedvező intézkedéseinek nevezte a lakásépítés forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentős mértékű kibővítését, valamint a házépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylés lehetőségét. – A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé – hangsúlyozta a TLE.
Koncentrált újlakás-piac
– Az idén akár több mint 13 ezer új lakás épülhet az országban, noha a jelenlegi kilátások alapján a valós kereslet ennél lényegesen több lakást is képes lenne felszívni a piacról – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a kínálati, azaz a fejlesztési oldal viszont csak most kezd magára találni a válság mélypontja után. Mint kifejtette, a tavaly júliusban bevezetett csok 2015-ben még nem növelte számottevően az új lakások iránti keresletet, de a január 1-jétől elérhető 10 plusz 10 millió forintos támogatás iránt már jelentős az érdeklődés. Igaz, a szűk kínálat miatt egyelőre kevesen tudnak élni a lehetőséggel. A hirdetési portál adataiból kitűnik, hogy az új lakások piaca jelenleg igen koncentrált. A csoknak megfelelő tíz új lakásból négy Budapesten található. A lakások háromnegyede jelenleg a fővárosban, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében érhető el.