A kamatok további csökkenését kívánja elérni rövid és hosszú távon egyaránt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és ezért kész újabb intézkedéseket hozni a laza monetáris feltételek biztosításához – mondta tegnap Nagy Márton, a jegybank alelnöke.
Erre azért van szükség, mert a belső és a külső gazdasági folyamatok is egyre távolabbra tolják az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljának elérését. A jegybank döntéshozó testülete tegnapi kamatdöntő ülésén eleget tett a várakozásoknak, és az előzetes utalásoknak megfelelően kamatot csökkentett. Ugyan a 0,9 százalékos alapkamathoz most sem nyúltak, viszont 10 bázisponttal –0,15 százalékra csökkentették a jegybank egynapos betétjének kamatát. Ezzel az olyan bankok számára, amelyek a rendelkezésre álló többletlikviditásukat nem tudják állampapírba fektetni vagy többlethitelként kihelyezni, további költséget képzett a piacszabályozó.
Egyúttal a monetáris tanács arról is döntött, hogy év végére az irányadó, három hónapos betétjében már csak 75 milliárd forintot tarthatnak a bankok, szemben a szeptember végi 300 milliárddal. Ez valamivel nagyobb korlátozás, mint a legtöbb elemző által várt 200 milliárdos csökkentés, azonban voltak olyan közgazdászok is, akik az eszköz lenullázását várták a tegnapi üléstől. Mindenesetre az MNB közleményben rögzítette, hogy a 75 milliárdról további csökkentés már nem lesz, így az eszköz sem szűnik meg. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője a piaci reakciókat ismertetve elmondta: a bejelentéseket követően a forint érdemi erősödést mutatott, azaz a piac feltehetően agresszívabb lépéseket árazhatott. Az állampapírhozamok ugyanakkor tovább süllyednek.
A monetáris testület azt is bejelentette, hogy kibővíti eddigi csereaukcióit. Ezek során a jegybank rendszeresen forintot ad a bankoknak devizáért cserébe, ezzel is igyekszik fokozni a szektor likviditási bőségét. Nagy Márton kiemelte: az MNB több, nem hagyományos eszköz kombinációjával lépett tegnap, és most az a fő kérdés, hogy ezeknek a hatása milyen hatékonysággal és sebességgel jelenik meg a piaci folyamatokban. Néhány nap alatt már látszik majd, hogy az egynapos betét kamatának csökkentése a bankközi kamatokban és a rövid futamidejű hozamokban is megmutatkozik-e. Az MNB számára kiemelt fontosságú, hogy a hozamok minél gyorsabban elinduljanak az egynapos betét szintje felé.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a banki pénzek piacra való kiszorítására alapuló programját már majdnem egy éve folytatja az MNB; az eddigi tapasztalatok alapján az állampapírhozamok gyorsan, a bankközi kamatszint jóval lassabban követte le a változásokat.
Az MNB azonban szeretne az 5–10 éves, hosszú hozamszintekben is csökkenést látni, a csereaukciók szabályrendszerét is ennek fényében alakítják. Nagy Márton utalt arra, hogy új eszközön is dolgozik az MNB, amivel akkor élhet, ha elégedetlen a beavatkozásának piaci lecsapódásával. Elmondta azt is, hogy a bankközi kamatok csökkenését eddig a bankok jellemzően nem akarták ellensúlyozni azzal, hogy a hitelfelvevőkre terhelt felárat növelték. Ez alapján a jegybanki intézkedések bankközi kamatot csökkentő hatása a végfelhasználók által fizetendő árban is megjelenhet.
Liam Carson, a londoni Capital Economics szakértője szerint tévesen döntött az MNB azzal, hogy ennyire kitart a lazítás mellett, megerősítve ezzel korábbi álláspontját. A legtöbb elemzővel szemben Carson úgy látja, hogy a jegybank nem kalkulál a hazai gazdaságban meglévő kapacitásbeli korlátokkal, az ezzel járó bérnövekedéssel és a többletfogyasztás útján keletkező erőteljes inflációemelkedéssel.
Emiatt elképzelhetőnek tartja, hogy rövidesen alapkamat-emelési pályára kényszerül az MNB, épp ezért jövő év végére 2 százalékos rátát vár, miközben a többi elemző szerint leghamarabb 2019-ben lehet magasabb a kamatszint. Mondván: ha szigorításra kerül sor, a jegybank akkor is előbb a nem hagyományos eszközeinek feltételeit módosítja.