Az elmúlt több mint fél évszázadban a labdarúgó Európa-bajnokság a harmadik legjelentősebb sportrendezvénnyé vált a világban, a világbajnokság és az olimpia után. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint ennek köszönhető, hogy egy ekkora megmérettetés a rendező országokra kiemelten hat gazdaságilag.
– A franciák azt mondják, hogy összességében akár 1,2-1,3 milliárd euró lehet az Eb hatása a gazdaságban – mondta a szakértő. Ám nemcsak a rendező országra, hanem az eseményen részt vevő összes nemzetre, így Magyarországra is pozitívan hat a kontinenstorna. A szakértő hangsúlyozta, a futball-Eb hatása megmutatkozik idehaza a fogyasztásban, a kereskedelemben, a telekommunikációban, sőt a reklámiparban is.
A magyar válogatott szereplése rég nem látott eufóriát váltott ki a hazai szurkolókból, amely a vendéglátóiparra is jótékony hatással van. A futball-lázba borított Magyarországon a mérkőzések alkalmával eddig ezrek gyűltek össze és szorítottak a magyar válogatottért a különböző kocsmákban, bárokban, éttermekben, pubokban, vendéglőkben, kitelepüléseken kihelyezett kivetítők előtt.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a csatornának megerősítette, a közös meccsnézés céljával létrehozott szurkolói teraszok számára jelentős forgalmat jelent az Eb, a forgalomtöbblet túlnyomó többsége – csaknem száz százaléka – az italforgalomban mutatkozik meg.