A programozott intelligencia legújabb nagy dobása egy igen távoli csillag körül észlelt bolygó. A felfedezés az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler-űrtávcsöve által gyűjtött adatokon alapult.
A kutatók útmutatásának megfelelően a gépi intelligencia átkutatta az adatbázist, előbb erősebb, majd gyengébb fényességváltozásokat keresett. Ezzel a módszerrel találta meg az adattengerben a Kepler–90i nevű kőzetbolygót. A 2545 fényévre található Kepler–90 nevű csillagról már jó ideje tudjuk, hogy körülötte bolygók keringenek – 2014-ben hét ilyen égitestről tudtunk –, de most felfedezték a nyolcadikat.
„A Kepler–90 az első csillag, amelynek ugyanannyi bolygója van, mint a mi Naprendszerünknek” – idézték Christopher Shallue-t, a Google informatikusát. Különleges rendszer a Kepler–90, hiszen a bolygói nagyon közel keringenek egymáshoz: a legkülső planéta ugyanolyan távolságra van a csillagától, mint a Föld a Naptól.
A most felfedezett, a csillagot 14,4 nap alatt megkerülő, a Földnél 30 százalékkal nagyobb bolygó felszínén perzselő a forróság, nagyjából 425 Celsius-fok. Életre tehát alkalmatlan.
A mesterséges intelligencia más területen is képes különleges teljesítményre. Sakkozni például kiválóan tud. A szabályokat alig négy óra alatt elsajátító AlphaGo Zero száz sakkjátszmát vívott a világ legjobb, erre kiképzett szoftvere, a Stockfish 8 ellen, és minden alkalommal vagy győzött, vagy döntetlent ért el – számolt be róla a BBC.
A Google keresőóriás mesterséges intelligenciája 25 alkalommal nyert, amikor a fehér bábuval játszott, illetve háromszor, amikor a fekete bábukat irányította. A két program 72 alkalommal remizett. Idén májusban az AlphaGo a világ legjobbjaként számontartott gojátékost, Ke Jie-t is legyőzte.
A kínai eredetű go táblajáték az összetettsége miatt a sakk mellett az egyik legnépszerűbb tesztelési területe a mesterséges intelligenciának. A játék a gépeknek hatalmas kihívást jelent, mert rengeteg lehetséges lépést kell előre kiszámítaniuk.
A Qubit.hu portál a minap arról írt, hogy amerikai és holland kutatók a Picasso, Matisse, or a Fake? (Picasso, Matisse vagy kamu?) című tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia meg tudja állapítani, melyik mű hamis, pusztán a tollvonások elemzésével.
A kutatók háromszáz, Pablo Picassótól, Henri Matisse-től, illetve Egon Schielétől származó művet elemeztettek a mesterséges intelligenciával, amely megtanulta, hogy melyik vonás melyik művészhez tartozik, illetve hogy milyen eltérések adódhatnak a vonal vastagságában aszerint, hogy mennyire nyomta rá a művész a ceruzát a papírra.
A mesterséges intelligencia az esetek 80 százalékában beazonosította a mű szerzőjét. Ennél is átütőbb eredmény azonban, hogy a gép minden egyes hamisítványt felismert. A művészet másik ágára, a zenére is hat a mesterséges intelligencia.
Idén augusztusban készült el az első olyan popalbum, amelyet teljes egészében ezzel az eljárással komponáltak, az alkotás Taryn Southern énekes, youtuber és az Amper Music együttműködésének eredménye. A művészek mindössze iránymutatást adtak a szoftvernek – kiválasztották a stílust és a ritmust.
A mesterséges intelligencia az orvosokat a pontosabb diagnózis felállításában segítheti. Csökkentheti a szakemberek túlterheltségét, lehetővé teszi, hogy jobban figyeljenek a betegekre, segít annak megállapításában, hogy kinek van szüksége azonnali segítségre. Ez a példa pedig azt mutatja, hogy ez az irány jóval több programozók ezreinek hóbortjánál.
Mindennapi életünket befolyásoló, a gazdaságra is jelentős hatással bíró területről van szó. A Vg.hu idézte a PwC kutatását, amely szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 14 százalékkal növelheti a globális GDP-t.
A legkiemelkedőbb eredményt 2030-ra Kína érheti el a mesterséges intelligencia hasznosításának terén: 26 százalékkal növelheti a GDP-jét, míg Észak-Amerika 14,5 százalékos növekedést érhet el. Európa és Ázsia átlagosan 9-12 százalékos gazdasági bővülést jegyezhet majd a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Egyetlen szektor vagy üzletág sem vonhatja ki magát a mesterséges intelligencia hatása alól – állítja a PwC vezető kutatója, Gerard Verweij, aki szerint azon vállalatok, amelyek nem alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, lemaradnak versenytársaiktól.