Kiemelt fejlesztési területté tenné az idegenforgalmi ágazatot az a kormánynak készült előterjesztés, amely a hazai turizmussal és vendéglátással kapcsolatos állami feladatok átalakításáról szól. A Magyar Idők információi szerint rövidesen kormánydöntés születhet arról, hogy a jövőben gazdát cserél a teljes ágazat: a tervek szerint ezentúl nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem a fejlesztési tárca felügyelné a turizmust, valamint az eddig a kereskedelempolitika részeként, a turizmustól külön kezelt vendéglátóipart is.
Ezzel gyakorlatilag egy helyre kerül a hazai idegenforgalommal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása és koordinálása. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, Rogán Antal által a kormány elé terjesztett elképzelés szerint a jövőben egy egységesített állami szervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség felügyeli az ágazat fejlődését. Amint a kabinet rábólint, az elkövetkező fél évben átalakul a nemzeti marketingtevékenységet folytató Magyar Turizmus Zrt., amely 2017-től állami tulajdonban maradó, nyereségorientált gazdasági társaságként vagy akár központi költségvetési szervezetként koordinálná az akkorra több alegységből felépülő rendszert. Az ügynökség a következő fél évben kutatásokat végezne arról, miből áll jelenleg az ország idegenforgalmi kínálata. Az egységes országmárka, a vonzerőket összegző leltár felállítása mellett az elkövetkező hónapokban fokozatosan kialakítják a kongresszusi turizmusért, a nemzeti jelentőségű rendezvényekért, a fejlesztésért és a természeti, kulturális örökségvédelemért dolgozó szervezeti alegységeket.
Az intézményi átalakítás az összehangolt turisztikai országmarketing jegyében a piaci folyamatokat hivatott ösztönözni, és a sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben, a tervezet egyáltalán nem tartalmaz államosítási törekvéseket.
A Magyar Idők birtokában lévő, tárcaközi egyeztetést már megjárt, februári keltezésű előterjesztés több ponton eltér a Hvg.hu által korábban megszellőztetett tervezettől. Az indítványban egyetlen mondat sem utal arra, hogy a kormány rá kívánja tenni a kezét azokra az eddig üzleti alapon működtetett vállalkozásokra, nemzetközi hírű rendezvényekre, amelyek hozzájárulnak a hazai idegenforgalom eredményességéhez. Ugyanígy, nincs szó például a mostani piaci szereplők kiszorításával járó állami városnéző buszok beüzemeléséről sem, csupán az állam által eddig is ellátott feladatok összehangolását célozza a tervezet.
Az előterjesztő leszögezi: az állam nem kíván a turizmus versenyszereplőinek a helyébe lépni, sokkal inkább közös munkára alapozott, egységesített ágazati fejlesztésben gondolkodnak.
A vitathatatlan szakmai ellenérvekkel eddig nem, csupán az államosítás vádjával illetett előterjesztés szerint a feladatok központosítását az a turizmusban is megfigyelhető jelenség indokolja, miszerint az ágazati folyamatokat jelenleg túlnyomórészt a piaci szereplők, a nagyvállalatok érdekei formálják, amihez az állami irányítás eddig csupán alkalmazkodott. Ennek mára az lett az eredménye, hogy a növekvő idegenforgalom mellett is hiányzik az az egységes nemzeti turizmuskép, amely meghatározza, milyen képet kívánunk közvetíteni a világnak Magyarországról, illetve kiket tervezünk utazás céljából hazánkba csalogatni.
Az ezzel kapcsolatos állami feladatok összehangolásával a már eddig felgyűlt tudást korszerűsítenék és fejlesztenék tovább, ami alapvető ahhoz, hogy a turisztikai ágazat GDP-hez való hozzájárulása a mostani tíz százalék körüli értékről éveken belül a másfélszeresére emelkedhessen.