Napjainkra alaposan megváltoztak a hitelfelvételi szabályok és az ügyfelek is tudatosabbak lettek: már kevésbé menekülnek kölcsönből kölcsönbe, és egyre csökken azok száma, akik úgy folyamodnak pénzügyi segítségért, hogy nem ismerik a részletes feltételeket.
Kezdetként támpontot ad, ha a hitelfelvevő alaposan átgondolja, hogy mekkora havi törlesztőrészlet fizetésére képes. A kiadások és bevételek számbavételéhez jelentős segítséget nyújtanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megtalálható, a háztartási költségvetést kiszámító programok.
Fontos az is, hogy ha az ügyfél a kölcsön felvételéről dönt – legyen az személyi, áru- vagy lakáshitel –, vannak olyan kérdések, amelyeket a felvétel előtt mindenképpen tisztázni kell.
A hitelintézetek első pillantásra csaknem azonos feltételekkel kínálják termékeiket, azonban mégis akadnak olyan apró eltérések, amelyek akár több ezer forintos különbséget jelenthetnek a havi törlesztésben. Az MNB szerint például előre érdemes számolni olyan, nem várt jövőbeni eseményekkel is, mint például egy krónikus betegség esetében a munkavégzést kizáró állapot, de a reálisan bekövetkező családi gondok és az ezzel járó anyagi megterhelés lehetőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A hitelfelvételhez kapcsolódó elvárások hiteltípusonként és bankonként is eltérnek. Az alábbi alapfeltételeknek azonban szinte minden esetben teljesülniük kell: a 18 éves életkor betöltése, a legalább minimálbér igazolása, és sokszor a cselekvőképesség meglétét is vizsgálják, illetve feltételként írhatják elő, hogy az ügyfélnek életbiztosítást kell kötnie. Ez utóbbi főként azokban az esetekben jellemző, ha a hitelt az ügyfél egyedül veszi fel.
A megélénkülő hazai hitelpiacon manapság ismét a lakáshitelek a legkelendőbbek. – Azzal azonban nincs mindenki tisztában, hogy a banki termékek igénybevételekor önerőre is szükség van. A bankok legfeljebb a kiszemelt ingatlan hetven-nyolcvan százalékára adnak hitelt, amihez még egyéb költségek is járulnak, mint például az illeték. Aki nem tudja előteremteni az önerőt, ne gondolkodjon a hitelben sem – fogalmazott a Magyar Időknek Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője.
Mint mondta, a pénzügyi intézmények régebben nem vizsgálták olyan szigorúan a jövedelmet a hitelkérelemnél, mint manapság. Ma már viszont csak az igazolt, rendszeres jövedelmet fogadják el, mert az alkalmazotti bér a legbiztosabb a bankoknak. Kiemelte, hogy a határozott időre kötött munkaszerződéseket viszont jellemzően nem szeretik.
Ám nem ritka az olyan eset sem, amikor az igénylő azért nem kap hitelt, mert egy korábbi ügylete miatt szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, ami egykori közismert nevén a BAR-lista). Sőt, már olyan eset is előfordult, hogy a hitel igénylőjének erről nem volt tudomása. Természetesen a hitelfelvételkor a legjelentősebb kockázat az, ha az adós nem tudja időben fizetni a részleteket. Ez sokszor a körülmények előre nem kalkulálható megváltozásán kívül akkor is bekövetkezhet, ha megemelkedik a havonta fizetendő díj.
Gergely Péter szerint a kamatperiódus megfelelő kiválasztása a legfontosabb. A buborhoz (budapesti bankközi forint kamatláb) kötött kamatok ugyanis változhatnak. A jelenlegi, meglehetősen alacsony, 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot tekintve pedig ez a változás főként növekedés lehet. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy mindenki igyekezzen úgy megkötni a hitelszerződést, hogy abban fixálják a kamatokat. A tízéves futamidő a legkedvezőbb, amelyre öt-hat, míg 15-20 évre hét-nyolc százalékon lehet általában hitelt kapni.
A havi törlesztőrészletek biztonságosabb vállalásában nagy segítséget nyújt a jegybank 2015. január 1-jétől hatályos adósságfék-szabályozása.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) értékére előírt felső korlát megakadályozza, hogy a hitelfelvevő rendszeres, legális jövedelméhez képest túlságosan nagy törlesztési teherrel járó új hitelt vegyen fel.