Vizsgálja a madárinfluenzával érintett gazdaságoknak, vállalkozóknak nyújtható jövedelempótló támogatás lehetőségét a Földművelésügyi Minisztérium (FM) – közölte lapunkkal a tárca sajtóosztálya. A járvány miatt leölt szárnyasok után már ma is jár kártalanítás az állattartóknak. Ezt az összeget az állam az állat-, növény- és GMO-kártalanítási alapból fizeti, amely felülről nyitott keret, vagyis valamennyi állattartó – aki az állategészségügyi előírásokat betartja – 100 százalékos állami kártalanításban részesül. A minisztérium tájékoztatása szerint az elpusztult szárnyasok után járó összeg országosan eléri a hárommilliárd forintot, ennek jelentős részét azonban az ország utólag visszaigényelheti az Európai Uniótól.
A közvetlen károk mellett a járvány közvetett hatásai is súlyos veszteséget okoztak az ágazatnak. Az FM és a Baromfi Terméktanács képviselői a betegség megjelenése óta folyamatosan egyeztetnek a károk mértékéről. – Az iparág képviselőitől kapott legfrissebb adatok alapján az érintett minisztériumok között is zajlik már a hivatalos egyeztetés a veszélybe került munkahelyek, az ágazatot ért károk és a termelésben érintettek ügyében – hívta fel a figyelmet a tárca. Emellett vizsgálják más uniós források felhasználásának lehetőségét is. Nagy István, az FM miniszterhelyettese tegnap Brüsszelben, a mezőgazdasági és halászati miniszteri tanács ülésén rendkívüli válságtámogatási intézkedést kért az Európai Bizottságtól a hazai madárinfluenza-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. A minisztérium közleménye szerint az Európai Unió szabályozása lehetőséget ad arra, hogy egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehessen avatkozni a belső piac működésébe, és különleges, egyedi válságintézkedéseket hozhasson az Európai Bizottság. Bár elképzelhető, hogy Brüsszel, tekintettel a jelentős mértékű ágazati nehézségekre, pozitív döntést fogad el, ugyanakkor még kedvező eredmény esetén is hosszadalmas engedélyezési eljárás után érkezhet meg hazánkba a közösségi hozzájárulás.
A madárinfluenza a múlt év novemberében jelent meg Magyarországon, azóta már több megyében is találtak fertőzött baromfit és vadmadarakat a hatóság emberei. Az érintett országrészekben több korlátozást is elrendeltek annak érdekében, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését. A betegség hírére sorra vezettek be tiltó rendelkezéseket a magyar baromfi beszállítására az unión kívüli exportpartnereink. A gazdákat és a feldolgozókat érintő károk többsége is ebből adódik. Az FM szerint a magyar állategészségügyi hatóság adatokat szolgáltat és részletes tájékoztatást ad a hazai járványügyi intézkedésekről, így próbálja elérni, hogy a harmadik országok mihamarabb feloldják a korlátozásokat. Emellett a védő- és megfigyelési körzetben az állatok szállítását a hatóság bizonyos esetekben, a kockázatok mérlegelése után engedélyezheti. Szintén a gazdák helyzetét könnyíti, hogy a szállításokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok költségét nem az állattartóknak kell kifizetniük.
Eközben az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztette a világ országait, hogy szigorúan kísérjék figyelemmel a madárinfluenzás eseteket és haladéktalanul jelentsék, ha ember is megfertőződik. November óta csaknem 40 ország jelezte, hogy újra felütötte fejét a madárinfluenza a szárnyasok és a vadmadarak között, Kínában pedig december óta ugrásszerűen megnőtt az embereknél diagnosztizált H7N9-es megbetegedések száma. A világszervezet két esetben nem tudta teljesen kizárni, hogy a fertőzés emberről emberre terjedt át.