A tervek szerint ma tárgyalja újra a gazdasági kabinet, a jövő héten pedig már a parlament elé is kerülhet az a több jogszabály módosítását célzó javaslatcsomag, amely a hazai kereskedelempolitika lehetséges fejlesztési irányait tartalmazza. A Magyar Idők úgy tudja, ebben szerepel az az elképzelés, miszerint a jövőben létszám alapján számolt központi hozzájárulást fizethetnek a cégek.
Ennek alapját az adja, hogy az előterjesztő Miniszterelnökség, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálataiból kiderült: vidéken nagyon koncentrált a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének piaca, és több olyan település van az országban, ahol emiatt nem elég hatékony a lakosság ellátása.
Ennek oka lehet az is, hogy a helyben üzemelő, kevésbé tőkeerős vállalkozások nem tudják kigazdálkodni a kötelező béremelések miatti költségeket, vagyis nem tudják megfizetni a megfelelő számú szakképzett eladót, ami növeli hátrányukat a nagy láncokkal szemben, ráadásul a fogyasztók ellátását is veszélyeztetheti.
Úgy tudjuk, modellszámítások alapján előírhatják a jövőben, hogy az üzleteknek mekkora dolgozói állománnyal kell rendelkezniük a jövőben. Amennyiben a kötelező létszámot saját döntésük alapján nem teljesítik a cégek, személyenként számolva a szakmunkás-bérminimum meghatározott százalékát kell befizetniük egy külön erre a célra létrehozott központi alapba. Ezek az úgynevezett ellátásbiztonsági hozzájárulásként befizetett összegek – évente 8-10 milliárd forint – támogatási alapot képezhetnek.
Az alapból a kisebb településeken működő, piaci hátrányban lévő vállalkozásoknak nyújtanának támogatási lehetőségeket munkahely-megtartó pályázatok vagy de minimis támogatás formájában.
Lapunk úgy értesült, hogy a kormányzati számítások szerint erre a javaslatcsomagban szereplő másik elképzelésből származó költségcsökkenés biztosítana forrást a cégeknek. A jövőben ugyanis korlátoznák az áruházak reklámozási tevékenységét. Így például elképzelhető, hogy megszűnnek a postaládákban tornyosuló áruházi prospektusok, ehelyett a médiából tájékozódhatnak a vásárlók az aktuális kínálatról.
A lánconként rendszeresen megjelentetett reklámújságok megszűnésével felszabaduló vállalati költségek a számítások szerint bőven fedeznék a létszámelőírásokból fakadó pluszkiadásokat. Vagyis szó sincs a médiában elterjedt újabb sarcról, amelyet a multik nyakába akarna varrni a kormány, sokkal inkább a települések, illetve országosan az élelmiszer-, a napi fogyasztásicikk-ellátás jobb minőségű biztosítása, ennek elősegítése a fő csapásirány – közölték lapunkkal kormányzati körökben.