A miniszter pekingi megbeszélésein vendéglátói szóba hozták ezt a kérdést, s ő maga is úgy látja: „Európa mára vitathatatlanul lemaradt a világgazdasági és világpolitikai versenyben. Miközben ugyanis a magunk bajaival vagyunk elfoglalva, a világ többi hatalmi pólusa folyamatosan erősíti világgazdasági pozícióját”. Szijjártó Péter szerint míg az Európai Unió például képtelen megtalálni a választ a rendkívül feszítő gazdasági és bevándorlási kihívásokra, az Egyesült Államok igyekszik mielőbb tető alá hozni a csendes-óceáni partnerségi megállapodást. Mindeközben évek óta egyre egyértelműbbé válik a kínai jelenlét Afrikában és Latin-Amerikában. – Ebben a helyzetben Európának az lenne az érdeke, hogy minél gyorsabban fejlessze az együttműködését Kínával. Ha erre nem leszünk képesek, a lemaradásunk behozhatatlanná válhat – hangsúlyozta a tárcavezető.
Magyarország ezúttal is kinyilvánította, hogy támogatja az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodás mielőbbi megkötését, valamint a kereskedelemfejlesztési megállapodásról szóló tárgyalássorozat elindítását. – Magyarország – és ezt vendéglátóim is hangsúlyozták – élen jár az európai–kínai kapcsolatok fejlesztésében. A kínai kormány nem véletlenül velünk írt alá először megállapodást az „egy út, egy övezet” koncepcióról, amely egyfajta elismerése is a magyar kormány keleti nyitás politikájának – húzta alá Szijjártó Péter, aki kérte a kínai alelnök támogatását ahhoz, hogy fenntartható legyen a Magyarországra irányuló kínai beruházások növekedésének üteme, hiszen a Huawei, a Wanhua, a Bank of China és a Westcast vállalatok beruházásai jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményének növekedéséhez.
Kína Közép-Európát egy térségként kezeli, és bár Magyarország – Lengyelországgal és Csehországgal együtt – kimagaslik Kína partnereként, a régióval lebonyolított forgalom így is eltörpül a nyugati-európai államokkal fennálló kereskedelmi viszony mellett. A jövő azonban változást hozhat. Egy nappal korábban jelentette be Szijjártó Péter, hogy elkezdődtek az államközi tárgyalások a tervezett kínai vasútvonal építéséről, amely Belgráddal kötné össze Budapestet, jócskán felgyorsítva az utazást. A terv csak apró, de fontos része azonban a nagy elképzelésnek, miszerint a görögországi kínai kikötőkből Lengyelország északi részéig logisztikai folyosót hozzanak létre a kínai termékeknek. Ez a terv ugyanakkor szintén csak egy része a nagy vasúti Új selyemút projektnek, amelynek részeként a távoli jövőben vasúton hoznák Európába a kínai iparcikkeket, s nagy sebességű vasúton lehetne eljutni Pekingből egészen Londonig.