Nemrég jelentették be az Egyesült Államokban, hogy már csak Donald Trump elnök aláírására vár az a javaslat, amelynek értelmében a tengerentúli internetszolgáltatók a jövőben az ügyfelek engedélye nélkül is felhasználhatják, és akár tovább is adhatják előfizetőik személyes adatait, amelyből kiderülnek a szokásaik, például a böngészési előzményeik.
Amennyiben ezt engedélyezik, egyes vállalkozások erős piaci előnyre tehetnek szert. A Big Data fogalmát azonban nem mindenki használja jól. Nagy adatként akkor tudunk egy adathalmazra tekinteni, amennyiben három kritériumnak együttesen megfelel. Nagyon nagy adatmennyiségről van szó, szerkezetében is nagyon változatos adatokat tartalmaz, továbbá nagyon gyorsan szükséges feldolgozni.
Ha ilyen aspektusból közelítünk a Big Datához, és tekintetbe vesszük, hogy a gyors feldolgozás során csak arra keressük a választ, hogy mi történik, és nem arra, hogy miért, akkor könnyen belátható, hogy a Big Data szempontjából az egyén és személyes jellemzői nem feltétlenül fontosak. Például a közlekedésszervezési célú feldolgozás esetén a lényeg az, hogy most hol van dugó kialakulóban (hogy alternatív útvonalra lehessen terelni a járműveket), nem pedig az, hogy miért alakul ki.
Könnyen belátható, hogy Big Data szempontból az adatvédelmi szabályok sok esetben kevésbé fontosak, ebből adódóan a Kürt kiberbiztonsági cég véleménye szerint az adatvédelem Európában túlszabályozott terület. A demokrácia hazájának tekintett Amerika pont a másik végletet mutatja, hiszen az adatok üzleti célú felhasználásának területén mutatkoznak engedékenynek. Az európai szabályozás alapján semmilyen, az adat tulajdonosa személyéhez köthető adat nem tárolható és dolgozható fel az adatgazda külön engedélye nélkül; Amerikában pont a fordított elv érvényesül: ha nem tiltom meg, akkor szabadon használható.
Így jogilag minden adatunkat elzárjuk a lehetséges feldolgozástól, azaz elveszítjük annak lehetőségét, hogy kapjunk egy üzenetet a járművünk fedélzeti eszközére, miszerint előttünk dugó van/lesz, amely alternatív útvonalon így és így kerülhető ki. Mi fog történni? Természetesen hozzá fogunk járulni a személyes adataink kezeléséhez, így pusztán egy újabb adminisztratív feladathalmazzal fogunk szembesülni, mi, akik szeretnénk élni az okoseszközeink nyújtotta kényelemmel – vélik a Kürt szakértői.
Az új szabályozás szerint mindenkinek személyesen kell meghoznia azt a döntését, hogy akar-e a továbbiakban is részesülni a már megszokott kényelmi szolgáltatásokból. Természetesen az adatkezelőknek is dönteniük kell, hogy az eddigi szolgáltatásokat a megnövekedett adminisztrációs, kommunikációs, biztonsági és jelentési terhek mellett fenn tudja-e tartani a jelenlegi színvonalon, illetve elképzelhető, hogy az eddig ingyenesen rendelkezésünkre álló szolgáltatásokért a fenntarthatóság érdekében díjat kell szednie.
Minden szereplőnek újra kell gondolnia az érdekeit, a lehetőségeit, és ennek megfelelően kell rendeznie a kapcsolatait adatkezelés, adatvédelem tekintetében. Ugyanakkor a világ fejlődik, a Big Data feldolgozását végző algoritmusok egyre okosabbak, egyre több mindenben segítik a mindennapi életünket, s ha nem tudják megtanulni a mi szokásainkat, azzal nemcsak az algoritmus lesz kevesebb, hanem mi is veszíthetünk. Nagyon lényeges megértenünk, hogy egy nagyadat-elemzéssel foglalkozó kutató más szemmel látja a világot. Őt nem a születési dátum érdekli, hanem inkább az, hogy például az 55 év feletti emberek milyen rendszerességgel látogatnak meg bizonyos e-kereskedelmi oldalakat és mennyi lesz belőlük vásárló egy adott településen, mert esetleg érdemes akkor oda gyárat vagy logisztikai bázist építeni.