Jelen pillanatban mintegy 100 ezer uncia arannyal rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami hozzávetőlegesen 3 tonnának felel meg, és nagyjából 110 millió euró értékű – tájékoztatta a Magyar Időket Veres István Attila, cáfolva azokat a sajtóban megjelent feltételezéseket, amelyek szerint a jegybank eladta az aranytartalékokat. Az MNB pénz- és devizapiaci igazgatóságának vezetője arról is beszélt, hogy ez a tétel a devizakövetelés sorra került át az év végére egy ügyletnek köszönhetően. Mint mondta, a monetáris politikában ilyen csereügyleteket gyakran bonyolítanak le, most fordult elő először, hogy az arany esetében is alkalmazták az eszközt.
– Az aranytartalékok mértéke Magyarországon több mint húsz éve változatlan, a nyolcvanas években még 60 tonnányira rúgó készlet 1992-re csökkent le a mostani mintegy 3 tonnára. Abban sem történt mostanában változás, hogy milyen formában áll az ország rendelkezésére a nemesfém – mutatott rá Veres István Attila. Az arany különböző pénzügyi, technikai műveletekkel – deviza-csereügylet – kerül befektetésre, amely műveletek különbözőképpen szerepelnek a jelentésekben. Mindazonáltal ezen műveletek mögött ugyanaz a 3 tonna arany van, tehát az arany továbbra is az MNB rendelkezésére áll.
– Az arany súlya a devizatartalékokon belül csekélynek mondható, jelenleg kevesebb mint egy százalék Magyarországon – jegyezte meg az MNB devizapiaci igazgatóságának első embere. – A külföldi eszközökben fennálló tartalékok mértéke összességében azonban megfelelő, ezt a nemzetközi szervezetek is elismerik – tette hozzá. Az ország esetében szerinte a nemzetközi befektetők, hitelminősítők azt a mutatót tartják leginkább mérvadónak, amely az éven belül lejáró külföldi adósságot veszi figyelembe. A rövid lejáratú külső adósság 2016 szeptemberében hozzávetőleg 18 milliárd eurót tett ki, az úgynevezett Guidotti-szabály alapján tehát legalább ennyi devizatartalékkal kell rendelkeznie az országnak. Mint ismert, az elmúlt évek csökkenései ellenére a devizatartalékok mértéke 2016 végén meghaladta a 24 milliárd eurót.
A devizatartalékok az utóbbi két évben mintegy 10 milliárd euróval csökkentek. Ehhez – ahogy arra az MNB lapunkhoz eljuttatott közleményében is felhívja a figyelmet – az ország sérülékenységének csökkenése teremtette meg az alapot. A tartalékcsökkenés pedig olyan célokat támogatott, mint a lakossági devizahitelek forintosítása, vagy a jegybanki önfinanszírozási program. A külső adósság és a GDP-arányos államadósság csökkenése mellett a jegybank szerint az egészségesebb adósságszerkezet kialakulása, a lakossági devizahitelek kivezetése, a sikeres fiskális konszolidáció és monetáris politikai fordulat, illetve a dinamizálódó gazdaság is segítette a folyamatot.
Nem indokolt túlságosan magas devizatartalékokkal operálni az elvárt szint felett, hiszen szakmai vélemények szerint a nagyobb mérleg, illetve devizatartalék nagyobb költséget is jelent. A fentiekben már említett 10 milliárdos csökkenés évente mintegy 25-30 milliárd forinttal javította az MNB eredményét, s hozzájárult ahhoz is, hogy a jegybank tavaly be tudott fizetni 50 milliárd forint osztalékot a költségvetésbe. Mint ismert, korábban számos esetben előfordult, hogy a központi bank veszteséget termelt, amit a költségvetésből kellett pótolni. 2010-ben például az előző év után több mint 40 milliárd forintot kellett kifizetni.