Az Egy övezet, egy út nemzetközi együttműködési fórumot május 14–15-én tartják Pekingben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Magyarországnak a fórummal kapcsolatos elvárásairól, Kína nemzetközi szerepéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a magyar beruházási politikáról is kérdeztük.
– Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz ezen a fórumon. Mit vár a fórumtól a magyar kormány? Milyen lehetőségeket hozhat az Egy övezet, egy út kezdeményezés Európának és Magyarországnak?
– Magyarország volt az első ország Közép-Európában, amely aláírta az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló megállapodást a Kínai Népköztársaság kormányával. Az a megtiszteltetés ért, hogy ezt személyesen én írhattam alá Vang Ji (Wang Yi) miniszter úrral. Ennek lassan két esztendeje, és Magyarország volt az első olyan ország, amellyel tavaly év végén már munkacsoporti ülés is létrejött. Azt várjuk, hogy a kínai beruházások nagyobb mértékben jelennek majd meg a térségünkben. Azt szeretnénk, hogy amikor a kínai vállalatok az európai gazdasági jelenlétük bővítéséről gondolkoznak, akkor elsősorban Magyarország jusson eszükbe. Erre az utóbbi időszakban már mutatott jó néhány pozitív jel: 4,1 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra, és ezen befektetések további növelése érdekében az Egy övezet, egy út kezdeményezés további lépéseit várjuk.
Európa jövőbeni fejlődésére is nagy hatással lesz Kína további fejlődési pályája, és mi a Kína–Európa-együttműködést az európai versenyképesség szempontjából rendkívül fontos, meghatározó kérdésnek tekintjük. Azt várjuk, hogy az Egy övezet, egy út koncepció minél előbb beruházásokban öltsön testet, ugyanis a kínai beruházások és a Kínába irányuló áruexport rendkívüli mértékben meghatározza az európai gazdaság fejlődését. Ám a jelenleg hiányzó infrastruktúrák miatt az európai termékek kevésbé versenyképesek a kínai piacon, mint néhány más ország vagy térség termékei. Tehát azt várjuk, hogy olyan döntésekhez kerüljünk közelebb, amely döntésekkel Kína és Európa összeköttetése valósággá válik és megnöveli az európai gazdaság versenyképességét is.
– Ön hogyan értékeli Kína szerepét a nemzetközi ügyekben?
– Evidens, hogy Kína nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplője a többpólusú világrendnek. Egyértelműen úgy látjuk, hogy Kína nagyon fontos stabilizáló szerepet játszik Ázsiában, illetve a délkelet-ázsiai térségben, és mi ezt a stabilizáló szerepet tiszteletben tartjuk, mivel nekünk a térségben nagyon sok fontos partnerünk van Kínán kívül is, ezért nyilvánvalóan az az érdekünk, hogy ott béke, nyugalom és stabilitás legyen.
Reméljük, hogy mind kétoldalú, mind multilaterális viszonyainkban ez a béke és stabilitás hosszú távú jellemzője lesz az ázsiai és délkelet-ázsiai kapcsolatainknak. Kínával szorosan együttműködünk az ENSZ-ben, gyakran támogatjuk egymás jelöltjeit vagy egymás kezdeményezéseit, és ahogy eddig is, ezután is a fair, tisztességes megközelítés talaján állunk. Nagyra értékeljük azt, hogy vannak olyan nagy és fontos országok, amelyeknek a kormányai nem sajtóhírek vagy egyoldalú híresztelések alapján fogalmaznak meg véleményt, hanem valóban tájékozódnak a vonatkozó kérdésekről. Úgy látjuk, hogy a világpolitika és a világgazdaság is fordulóponthoz érkezett, és ebben a fordulópontban, illetve a fordulópont utáni folytatásban a Kínai Népköztársaságnak nagy szerepe van. Ugyanis jól láthatóan többközpontú világ jött létre mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban, és ebben az egyik legerősebb szerep a Kínai Népköztársaságé.
– Hogyan értékeli a jelenlegi magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokat?
– Nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország és Kína között soha nem volt olyan jó az együttműködés, mint jelenleg. Ez igaz politikailag, igaz gazdaságilag és igaz kulturális szempontból is.
A kétoldalú politikai együttműködésben pedig a kölcsönös tisztelet talaján állunk, elismerjük Kína megkerülhetetlen szerepét az új világrendben, nagyra becsüljük a kínai gazdasági teljesítményt és azt, hogy Kína gazdasági fejlődésével emberek millióinak tudott kiutat mutatni a szegénységből. Ha közép-európai összevetést nézünk, akkor a legtöbb kínai beruházás Magyarországra érkezett, és a legtöbb Kínába irányuló export Magyarországról történt. Tavaly megdöntöttük a Kínába irányuló export rekordját 2,5 milliárd dollárral, és szerintem mindezek alapján kijelenthető, hogy soha ilyen jó nem volt az együttműködés a két ország között. A kínai vállalatok csúcstechnológiát hoznak Magyarországra és segítik a magyar gazdaság átállását a következő gazdasági, digitális korszakra. Az első közép-európai ország voltunk, amely kulturális központot nyitott Pekingben, az itt tanuló kínai ösztöndíjasoknak és a Kínában tanuló magyar egyetemi hallgatóknak nagy szerepük van a két ország jövőbeni együttműködésének alakításában.
– Milyen területeken lehet továbbfejleszteni a kétoldalú gazdasági együttműködést?
– Úgy látom, hogy a következő időszak zászlóshajója az élelmiszeripar lehet.
A környező közép-európai országok közül Magyarországnak van a legtöbb exportengedélye. Ugyanakkor komoly tárgyalásokat folytatunk azért, hogy további exportengedélyeket kapjunk, mert úgy látjuk, hogy a nagyon szigorú magyar élelmiszer-biztonsági előírások miatt az egyre igényesebbé váló kínai fogyasztók egy jól körülhatárolható rétegének a magyar élelmiszeripari kivitel vonzó lehet. Emellett pedig a az autóipari beruházásokban látom jövőbeni gazdasági együttműködés további fokozásának lehetőségét. Április elején adtuk át – Európában elsőként – a BYD új gyárát, és mivel Magyarország az európai autóipar egyik zászlóshajója, és mivel hazánkban a beruházási környezet kifejezetten kedvez az autóipari vállalatoknak, ezért mi a kínai autóipari vállalatok európai megjelenésének bástyájává szeretnénk válni.
– Milyen területeken üdvözli Magyarország a kínai beruházásokat?
– Mi nem válogatunk a szakterületek között, Magyarország rendkívül nyitott gazdaságú ország, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítményét nagyon nagy mértékben határozza meg a külgazdasági teljesítmény. Ez alatt azt értem, hogy a magyar export/GDP-arány 90 százalék fölött van, az FDI/GDP-arányunk pedig a legmagasabb Közép-Európában. Tehát a külföldi befektetések nagyon nagy arányban határozzák meg a magyar gazdaság teljesítményét. Ezért minden területen üdvözöljük mind a külföldi, mind a magyar beruházásokat.
– Milyen befektetésösztönzési politikája van a kormánynak?
– Először is európai összevetésben Magyarországon van a legalacsonyabb társasági adó, 9 százalék, másrészt a gazdasági szférával kötött megállapodás szerint a szociális adót – amelyet a munkáltatók fizetnek – idén öt százalékkal csökkentjük, jövőre pedig újabb két százalékkal. A szociális beruházásösztönzési rendszerünket kibővítettük, ennek nyomán már olyan beruházásokat is tudunk támogatni, amelyek elsősorban még nem munkahelyeket teremtenek, hanem új technológiákat hoznak be az országba. Bevezettünk egy olyan új adókedvezményt, amelynek értelmében a kutatás-fejlesztést folytató cégek az erre költött összeg dupláját levonhatják az adóalapjukból. Azt gondolom, hogy ezek a változtatások rendkívül pozitívak a csúcstechnológiát képviselő, magas hozzáadott értékkel rendelkező kínai vállalatok esetében.
– A Budapest–Belgrád vasútvonal brüsszeli vizsgálata mit takar pontosan? Mik ennek a vizsgálatnak a kilátásai?
–Az EU a közbeszerzési kérdéseket vizsgálja és az állami támogatás, illetve a versenyjog kérdését, de mi egészen biztosak vagyunk abban, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozásáról eddig megkötött valamennyi szerződés teljesen megfelel az uniós szabályoknak. Azt a munkát, amit időarányosan eddig el kellett végezni, elvégeztük. Most az lenne nagyon fontos, hogy a kínai Eximbank végre megtegye a pénzügyi ajánlatát, és a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatának ismeretében tudjuk megindítani azokat az eljárásokat, amelyek már a kivitelezők kiválasztásáról szólnak.
– Ön szerint Brüsszel zöld jelzést ad majd?
– Biztos vagyok benne, mert a beruházás minden elemében megfelel valamennyi európai előírásnak. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy az EU mikor fejezi be ezt a vizsgálatát.