– A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni negyedik irányelv hazai jogrendbe való átültetésének szakmai előkészítésén dolgoznak a magyar hatóságok – tudta meg a Magyar Idők a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Mint elmondták, az érintett kormányzati intézmények a felügyeleti szervekkel közösen már megkezdték a kodifikációs munkát. Az elkészített tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése jövő márciusig megtörténik. A tervek szerint az új jogszabályok az irányelvben rögzített, 2017. június 26-i határidővel hatályba lépnek.
Az Európai Parlament tavasszal szavazta meg az új adatvédelmi szabályokat, amelyek részeként 2018 májusának végétől új adatvédelmi előírások és új uniós szintű adószabályok lépnek érvénybe. A rendelkezés szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan új egységet, amely a törvénytelen pénzmozgások megelőzésére gyűjti a pénzpiaci szeplőktől az információkat.
Mint az IAU nemzetközi jogászszervezet szakértői idei, Budapesten tartott kongresszusán kiderült, ez lehet egy teljesen új intézmény, vagy a meglévő intézményrendszer is elláthatja a felmerülő új feladatokat.
Nálunk a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépés szervezetrendszerében 1994-től az Országos Rendőr-főkapitányság, 2007-től a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kijelölt osztálya, 2010 óta pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretei között működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a pénzügyi információs egység feladatait: fogadja az úgynevezett „pénzmosásgyanús” bejelentéseket, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja és bűnüldözési célból továbbítja az illetékes szervekhez.
A jogszabályalkotás háttere, hogy 2015-ben az Európai Parlament megszavazta a negyedik pénzmosás elleni uniós irányelvet (2015/849), azzal a céllal, hogy hatékonyabban fellépjen a pénzmosás, az adóbűncselekmények és a terrorizmus finanszírozásával szemben. Az európai uniós tagországoknak 2017 júniusáig kell átültetniük az irányelvet a jogrendszerükbe, ennek tesz eleget a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarország is.
A Magyar Idők nemrégiben megírta: hat hónap alatt csaknem 4500 pénzmosás gyanújára utaló bejelentést tettek a hazai banki és más szolgáltatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötelékében működő pénzmosás elleni információs irodához. Ez a szám 15 százalékkal több, mint 2015 első felében volt.
Az idei bejelentések csaknem felét három, idehaza működő nagybank tette meg. Több alkalommal pénzváltó, könyvelő és postai szolgáltató is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult. Ahogy megírtuk: pénzmosási gyanú miatt havonta átlagosan 25 ügyleti megbízást függesztettek fel az első fél évben. Az ügyek kétharmadában az iroda kezdeményezte az átutalások leállítását, máskor az érintett bankok. Büntetőeljárások elindítása miatt 450 millió forint mellett egymillió eurót, valamint hétszázötvenezer dollárt és ötvenezer angol fontot vontak el az érintettektől. Fél év alatt körülbelül egymilliárd forint akadt fenn a rostán. A többi között gyanús lehet a pénzváltás is. Leginkább akkor, ha többen jelentős összegben, rendszeresen váltanak valutát forintra vagy fordítva, ráadásul nem lehet tudni pontosan, milyen tevékenység húzódik meg emögött.
Az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága pedig a távirati iroda szerint a minap jelezte: üdvözlendő, hogy emelkedőben van a pénzmosási ügyekben indított eljárások száma Magyarországon, azonban a jelenleginél is határozottabb fellépésre lenne szükség a hatóságok részéről. A szervezet javaslatot tett olyan bűnüldözési részlegek felállítására, melyeknek a terrorizmus finanszírozása elleni harc lenne a feladatuk.