Bírósági döntés kötelezi – igaz, egyelőre nem jogerősen – a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy adja ki az egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) garéi és hidasi szennyezéseivel kapcsolatos közérdekű adatokat a Greenpeace Magyarországnak – tájékoztatta a Magyar Időket a szervezet.
A Greenpeace üdvözli a bíróság ítéletét, amely szerint közérdekű környezeti adatot nem lehet visszatartani a civil szervezetektől, állampolgároktól.
– Az iratok nyilvánosságra kerülése eddig azért ütközött akadályba, mert a hivataloknál vélhetően félreértettek egyes jogszabályokat, és úgy gondolták, nem kötelességük ezeket kiadni a zöldeknek – mondta el lapunknak Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. A vegyész szerint azonban több szempontból is aggályos, hogy nem tudják, mi lehet a telephelyeken a talajban. Legfőképpen a környéken élők megnyugtatása érdekében lenne jó, ha az erről szóló információk bekerülhetnének a zöldszervezet Mérgezett örökségünk című jelentésébe – tette hozzá Simon Gergely.
A hidasi területről egyelőre annyit tudni, hogy a Budapesti Vegyiművek volt gyártelepén 1968–1987 között 16 ezer tonna tetraklór-benzol-származék keletkezett. A kezdetekben ezeket a szennyező vegyi anyagokat a telep mellett tárolták 200 literes vashordókban, majd az 1970-es évek végétől Garé mellé szállították át ezeket. Hidason azonban a szennyezett talajvíz tisztítása leállt, sajtóhírek szerint azért, mert a BVM-nek addigra tízmilliós tartozása lett a tisztítást végző Pécsváradi Vízművel szemben.
Garé mellett – a Garé, Bosta és Szalánta közötti területen – eredetileg egy húsipari cég és a pécsi bőrgyár hulladékának tárolására alakították ki a lerakót 1977-ben, ám azt a BVM 1979-ben megvásárolta. Az 1980-as évek végére már látható volt, hogy a lerakott hulladék szennyez – a vashordók gyorsan korrodálódtak, a bennük lévő vegyi anyag a földbe szivárgott. 1988-ban a talajban, a talajvízben és a levegőben is súlyos szennyezést mutattak ki, Bosta környékén rengeteg állat elhullott, és a telephelytől délre fekvő erdőben is szembetűnő volt a szennyezés.
A problémát először műanyag hordókkal próbálta megoldani a gyár, majd egy égetőművet akartak felhúzni, ez azonban a 90-es évek elején a környező települések lakossági ellenállása következtében meghiúsult.
A szennyezés miatt ellenőrző kutakat fúrtak, hogy figyeljék a talajvíz összetételét, a kilencvenes évek közepén betontartályokat építettek ki, hogy oda fejtsék át a hordókból a mérgező anyagokat. Ezt azonban később leállították, majd arról határoztak, hogy a dorogi égetőműben égessék el az ipari hulladékot. A próbaégetésnek azonban rossz lett az eredménye, és végül Ausztriában égették el a szennyező anyagot.
A hordókat Győrben semmisítették meg.
A BVM 2007-es csődjét követően viszont véget ért a talajvíz szivattyúzása Hidason és Garéban, mindkét telephelyen elmaradt a teljes kármentesítés, a talajcsere nem volt megfelelő, százezer tonna talaj maradt szennyezett. Ráadásul a garéi telephely őrzése is megszűnt 2007-ben, és a telepet fémtolvajok fosztogatták.
Teljes mentesítés azóta sem történt.