Már elérhető a kormányzati honlapon az a rendelettervezet, amelynek – elfogadása esetén – a Vecsésen megvalósuló ingatlanfejlesztési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják. A rendeletben leírt terület, az úgynevezett ferihegyi tábla jelenleg 26 különböző helyrajzi számon nyilvántartott részből áll, de a tulajdonosok száma ennél is lényegesen nagyobb. A terület hasznosítását mindeddig az hátráltatta, hogy osztatlan közös tulajdon.
A jelentőségét az adja, hogy keresztülhalad rajta a tervezett vasúti hurok, amely összeköti majd a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér utasterminálját a Budapest–Cegléd vasútvonallal, de itt, vagyis a reptér telke és a 4-es fő közlekedési út közti részen valósulhat meg bármilyen, a repülőteret érintő fejlesztés – tudtuk meg Tábori Ferenctől, Vecsés alpolgármesterétől. A ferihegyi tábla jogi helyzetét rendezheti, ha a kormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, mert akkor megkezdődhet a kisajátítás – mondta a települési vezető.
A rendelettervezet hatásvizsgálata szerint a tulajdonosoknak 336,9 millió forintot kell megfizetniük földvédelmi járulékként, ha kiveszik a mezőgazdasági művelésből. Az ingatlanfejlesztés előkészítő szakaszában a földtulajdonosok összesen 346,8 millió forint visszterhes vagyonátruházási illetéket fizettek be a központi költségvetésbe. Az előzetes kalkulációk szerint a területen 150-200 milliárd forintnyi beruházást lehet megvalósítani, amely több száz új munkahely teremtésével járhat. Tábori Ferenc szerint egyelőre nincsenek kész tervek a ferihegyi tábla hasznosításáról. Az biztos, hogy erre halad majd az említett vasúti fejlesztés, amelynek becsült költsége több tíz milliárd forint. Előzetes elképzelések szerint épülhetne itt hotel, raktárbázis, illetve logisztikai központ.
Mint emlékezetes, a kormány tavaly augusztusi határozatában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési beruházássá nyilvánította a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti összeköttetésének megépítését. A beruházás bekerült a közlekedési nagy projektek közé, vagyis jórészt uniós forrásból finanszírozzák. Korábban három tervet vizsgált a kormány arra, miként juthatnának el az emberek a ferihegyi repülőtérre: metróval, zárt pályás gyorsvasúttal vagy a meglévő hálózat kibővítésével.
Utóbbi szerint a ceglédi fővonalról Szemeretelep elágazástól repülőtéri iparvágány segítségével érik el Ferihegy 2.-t, de akkor még végállomásként tekintettek a reptérre, a mostani tervekben már hurok szerepel, vagyis a vonalhoz kitérőt építenek. Az utóbbi megoldás előnye, hogy nem kell sem külön pályát építeni a fővárosi nagy pályaudvarok valamelyike és a repülőtér között, mi több, külön emiatt új járatokat sem kell beállítani. Csupán arról van szó, hogy a Budapest–Cegléd vonalon egyébként is közlekedő elővárosi, valamint távolsági vonatok egy része a repülőtér 2-es terminálját – földfelszín alatti állomáson – érintve haladn tovább. Így nemcsak a főváros felől lehet majd gyorsan és kényelmesen, a menetrendtől függően akár több pályaudvarról is elérni a repteret, hanem a vidéki nagyvárosokból, vagy akár Bécsből is.
Bár a repülőtéri forgalom nem jelent többletterhelést az említett 100-as vonalon, a MÁV-Start komoly járműfejlesztéssel készül a feladatra. Erre jár majd a tervek szerint az az ötven, nagy befogadóképességű, akár 500 személyes emeletes villamos motorvonat, amelynek a beszerzésére a közeljövőben hirdet pályázatot a MÁV-Start – mondta nemrég lapunk kérdésére Csépke András, a vasúttársaság vezérigazgatója. Ez a járműbeszerzés is az egyike a kiemelt jelentőségű EU-s közlekedési projekteknek.