Komoly összegbe kerülnének Magyarországnak a migránsok kötelező szétosztásáról és betelepítéséről szóló brüsszeli tervek. Érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte: százmilliárdos nagyságrendű terhet róna a hazai költségvetésre, ha megvalósulnának az uniós elképzelések. – Nem zárható ki, hogy az irdatlan kiadások elvinnék például az otthonteremtési program és a közszféra béremelésének anyagi fedezetét, de elképzelhető, hogy a családi adókedvezményeken is faragni kellene – jegyezték meg.
A tájékoztatási központ kiindulópontként rögzítette, hogy Brüsszel tulajdonképpen egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Ez azonban – feltehetőleg – csak a kezdet volna, az uniós elképzelések alapján ugyanis állandó elosztási mechanizmus körvonalai rajzolódnak ki. A betelepítésre váró bevándorlók számát így előre nem lehet meghatározni, ahogy azt sem: mikor fejeződik be a migrációs hullám.
– Afrikából nap mint nap ezrek érkeznek, és további tömegek tervezik, hogy átkelnek a Földközi-tengeren – mutattak rá a Kormányzati Tájékoztatási Központnál, hangsúlyozva: csak Líbiából majdnem egymillió bevándorló akar Európába jönni.
Mindehhez társul, hogy Brüsszelben egyre konkrétabb tervek készülnek a kényszer-betelepítésről és az azt megtagadó államok szankcionálásáról. Előfordulhatna akár az is, hogy a betelepítést elutasító Magyarországot az uniós támogatások megvonásával és pénzbüntetéssel is sújtanák.
Példaként a központ felidézte: korábban kiszivárgott hírek szerint Brüsszel minden egyes visszautasított bevándorlóért 78 millió forintot számolna fel, miközben egy magyar állampolgárra csupán egymillió forintot áldoz. – A magyar baloldal európai parlamenti képviselői megszavazták a kényszer-betelepítést megtagadó országok megbüntetéséről szóló javaslatot – jegyezték meg a kormányzati szervezetnél.
Amellett, hogy a kényszer-betelepítésnek súlyos pénzügyi hatása lenne, a kvótarendszer érinthetné a mindennapok biztonságát is. – A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol nagyobb tömegben jelentek meg a bevándorlók, ott veszélyesebbé vált az élet, és emelkedett a nők elleni zaklatások száma – fogalmaztak a központnál.
Hozzátették azt is: amióta a bevándorlás megkezdődött, a terrorizmus már háromszáz ember halálát okozta Európában. – Mindezek miatt a magyar kormány határozottan elutasítja a Brüsszel által tervezett kényszer-betelepítést és – a bevándorláspárti magyar baloldallal ellentétben – nem készül annak végrehajtására – szögezték le a tájékoztatási központnál, hangsúlyozva, hogy ezért is kezdeményezett a kormány népszavazást a kényszer-betelepítésről. A kvóta ügyében – a köztársasági elnök döntése nyomán – október 2-án mondhatják el véleményüket a referendumon részt vevő magyar választópolgárok.
A migránsfolyamat lehetséges pénzügyi hatásait más, különösen érintett országokban is igyekeztek már megbecsülni. A kölni gazdaságkutató intézet az év elején például úgy számolt, hogy a következő két esztendőben ötvenmilliárd euróba – vagyis csaknem 16 ezer milliárd forintba – kerülnek majd Németországnak a menekültek. A summa a szállások fenntartása mellett az ellátást, valamint az integrációs és nyelvi képzéseket foglalja magában. Az elemzés szerint az ellátandó migránsok száma 2017-ben már elérheti a 2,2 milliót.
Ezek mellett a tanulmány megemlíti azt is: a német állam a 2015-ben elkönyvelt 12 millió euró többletét idén felhasználhatja a bevándorlók finanszírozására, ez azonban egyszeri lehetőség. Az ország 2017-ben hitelfelvételre is kényszerülhet. A korábbi idők sajtóhírei közül felidézhetők azok a beszámolók is, amelyek az osztrákokra nehezedő lehetséges kiadások nagyságát megbecsülő tanulmányról szóltak.
Az az előrejelzés is tetemes költségekkel számolt: a bevándorlók ellátása és integrálása 6,5 milliárd euróval – azaz mai árfolyamon több mint kétezer milliárd forinttal – terhelheti meg Ausztria költségvetését a 2016 és 2019 közötti időszakban.
Havi 140 ezer forint egy fő ellátása
Magyarország már most is gazdasági erején felül vállalt részt a menedékkérők ellátásában, a bevándorlás megállításában és kezelésében – tudtuk meg a kormányzattól. A menedékkérők száma tavaly meghaladta a 177 ezret, idén pedig a 23 ezret. Egy bevándorló ellátására havi 140 ezer forintot – vagyis az aktuális minimálbér nagyjából kétszeresét – kell költenie az államnak, emellett Magyarország önerejéből gondoskodik a bevándorlók által hátrahagyott kiskorúakról, azok intézményi elhelyezéséről is. Így már eddig is tízmilliárdos summát költött a költségvetés a migrációs hullámmal érkezők ellátására. Ehhez társulnak az EU schengeni határainak védelméhez szükséges biztonsági kiadások.