A digitális kompetenciák fejlesztését támogató friss informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak – jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója a napokban. Amennyiben a Köznevelési Kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (NAT) keretében bevezeti a kerettantervet, akkor 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával. Mivel a legutóbbi kerettanterv 1999-ben készült, már csak annak elavultsága miatt is szükséges volt az új dokumentum kidolgozása. A javaslat azonban nem 17 évre szól, azt az oktatási igazgató szerint legalább három-négy évente frissíteni kell majd.
Elsősorban az óraszámok növelésére, internetelérésre és a pedagógusok átképzésére van szükség Horváth Ádám szerint, aki úgy véli, a digitális képzésben nem a pénzügyi háttér a szűk keresztmetszet. Annál is inkább, mert az átképzések költsége beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe. Kérdés ugyanakkor az, hogy milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, és az informatika hogyan ágyazható be minél több tantárgyba.
A hamarosan a döntéshozók elé kerülő tervben az IVSZ szakértői egyebek mellett azt is javasolják, hogy az informatikaórák száma tanévenként 555-re emelkedjen a jelenlegi 180-ról. A több mint háromszorosára bővített időkeretű oktatásnak ugyanakkor szórakoztatóbbnak, gyakorlatiasabbnak és élményalapúbbnak kell lennie. A dokumentum készítői már az általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a gépírásoktatást, amely Horváth Ádám szerint keresztkompetenciák fejlesztésére is alkalmas, és mindössze fél év alatt elsajátítható. Szintén az alsó tagozatban elindulhatna további alapképzések oktatása, mint az algoritmikus gondolkodás tanítása vagy játékos formában a programozásé. Még kidolgozásra vár az, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány olyan átmeneti pont lesz, ahol a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni. Amennyiben a Köznevelési Kerekasztal úgy döntene, hogy a belépés lehetséges legyen az ötödik és a kilencedik osztályosok számára is, akkor már négy éven belül minden diák az új rendszer szerint tanulhatna Magyarországon.
Horváth Ádám előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy az informatika nemcsak a szakmai képzés megalapozásához szükséges, hanem ahhoz is, hogy a diákok a jövőben hatékony tagjai legyenek a társadalomnak. Az Egyesült Királyságban például a középiskola sikeres elvégzéséhez 2014-től követelmény, hogy a végzős diák mobilalkalmazást tudjon fejleszteni.
Játékos kihívás
Legyél te is informatikus! – A kihívás címmel hirdet pályázatot 9–12. évfolyamos középiskolásokból álló csapatok számára a Magyar Telekom. A fiataloknak egy online szabadulójátékban olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek megkövetelik az algoritmikus gondolkodást. Olyan fokú programozói ismeretekre is szükség lesz, amelyekhez az ingyenes internetes képzési lehetőségek által bárki hozzáférhet.