– Nálunk csökkent a legnagyobb mértékben az utóbbi három évben a nők és a férfiak közötti fizetéskülönbség, ráadásul a foglalkoztatottsági mutatóink mindkét nemnél jelentősen javulnak évek óta – jelentette ki a Magyar Időknek Szalai Piroska (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Kiemelte: a minap közzétett 2015. évi Eurostat-adatok azt mutatják, hogy a nemek közötti bérkülönbség a 2012-es 20,1 százalékról mára 14 százalékra csökkent Magyarországon, ezzel jóval az európai uniós átlag alá kerültünk. A mutatónk értéke 2015-ben Svédországgal azonos lett, így elmondható, hogy ebben a szegmensben is az EU legjobbjai közé kerültünk. A 28 tagállam összesített értéke 16,3 százalék volt 2015-ben, amely ráadásul az elmúlt három évben mindössze egy százalékponttal mérséklődött.
– A fizetések közötti különbség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult többek közt a pedagógus-életpályamodell bevezetése következtében az ágazatban végbement béremelés – hangsúlyozta Szalai Piroska. Az oktatási ágazatban 2013-ban, az életpályamodellek bevezetése előtt a férfiak és a nők átlagfizetése között 36 százalékos volt az eltérés, ez 12 százalékra apadt az utolsó vizsgált évben, azaz 2015-ben. Hogyan alakulhatnak ki ilyen különbségek annak ellenére, hogy az oktatásban az egységes közalkalmazotti bértáblát kell alkalmazni? Úgy, hogy a mutató nem az azonos korú és azonos munkakörben dolgozók fizetését vizsgálja, hanem a teljes szegmensben – jelen esetben az oktatási ágazatban dolgozó nők bérének átlagát hasonlítja össze a férfiak bérének átlagával.
– Ez is azt mutatja, hogy könnyen félreérthető, s számos esetben félre is magyarázzák az eredményeket – jegyezte meg a szakértő az Eurostat módszertanával kapcsolatosan. Szalai Piroska hozzátette: a nők átlagába ugyanúgy beletartozik az alacsonyabb keresetű vidéki óvónők, tanítók bére, mint a férfiakéba az idősebb fővárosi középiskolai igazgatók keresete. A szakértő másik példaként az építőipart említette. Az ágazatban a női munkavállalók átlagbére 19 százalékkal magasabb, mint a férfiaké. Az eltérés oka, hogy a női munkavállalók közül arányaiban többen dolgoznak magasabb iskolai végzettséggel mérnökökként, gazdasági vezetőként, a férfiak ágazati átlagbérét pedig jelentősen mérsékli a sok segédmunkás.
A miniszteri tanácsadó ugyancsak példaként említette a pénzügyi és a biztosítási ágazatot, amely szintén jelentősen hozzájárult a nemek közti fizetéskülönbség csökkenéséhez. Felidézte, hogy Magyarország egyik legjobban fizető ágazatában a férfiak keresete 2012-ben 39 százalékkal volt magasabb a nők átlagánál. A különbség mára ezen a területen is 24 százalékra csökkent. A keresetek emelkedését hazánkban erősen befolyásolta többek közt a minimálbér emelkedése, valamint a szakképzett munkaerő hiánya, ami ma már nemcsak egyes szakmákban, de az ország bizonyos részein szinte minden területen jellemző.
Szalai Piroska arról is beszélt, hogy az Eurostat mellett érdemes figyelnünk az OECD nemek közötti fizetéskülönbség-vizsgálatára is, amely az uniós statisztikai hivataltól eltérő módszerrel készül. Az OECD nem átlagot von, hanem a középső értéket – a mediánt – vizsgálja. Ez azt mutatja, hogy a nők és a férfiak közötti, bérsorrendbeli középső érték között mekkora az eltérés. E szerint a módszer szerint folyamatosan Európa élvonalában vagyunk.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a foglalkoztatottsági mutatóink hasonlóan javulnak mindkét nemnél. Mivel hazánkban nagyon kicsi a nőknél is a részmunkaidősök aránya, ezért nincs akkora eltérés a fizetések mediánjaiban, mint Ausztriában vagy Németországban, ahol magas az így dolgozó nők aránya. A nyugati országokban azért is keresnek többet a férfiak, mert sok nő dolgozik részmunkaidőben, és ez rontja mind az Eurostat-, mind az OECD-mutatójukat.
– A magyar szabályozás szigorúan tiltja a nemek közötti diszkriminációt a munkaerőpiacon – emelte ki Szalai Piroska. Ettől függetlenül előfordulhat diszkrimináció, ami természetesen megengedhetetlen. A miniszteri tanácsadó megjegyezte: a statisztikák szerint alaptalanok azok az ellenzéki támadások, amelyek hatalmas szakadékot vizionálnak a férfi és női munkavállalók között; ezek előszeretettel magyarázzák félre az eredményeket, s nem veszik figyelembe azt sem, hogy a makrogazdasági mutatók jelentős része javult a közelmúltban.
– Remélem, hogy a 2016-os fizetéskülönbségeket vizsgáló mutatóink is tovább javulnak, mivel nőttek a bérek, nőtt a foglalkoztatottak létszáma a magasabb jövedelmű 55 év feletti generációkban is, valamint egyre többen dolgoznak a gyed extra részeként a gyed, illetve a gyes mellett harminc órát meghaladó mértékben – mondta a miniszteri tanácsadó. Tavaly decemberben már minden hatodik gyeden lévő szülő dolgozott, számuk elérte a 15 700-at. Az adóhivatal decemberi kimutatása szerint összesen 27 ezren dolgoztak teljes munkaidőben a gyed vagy a gyes mellett, amely már akkora létszám, hogy érezhetően befolyásolhatja a nemek közötti fizetéskülönbséget vizsgáló mutatóinkat is.