– Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hatással járó magyar intézkedését támadta meg az Európai Bizottság (EB), a hatósági árszabályozás betiltásával a rezsicsökkentés eredményeit ásná alá Brüsszel – nyilatkozta lapunknak Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára. A szakpolitikus szerint ezért is fontos, hogy minél többen kitöltsék és visszaküldjék a nemzeti konzultációs kérdőívet.
– A bizottságnak elsősorban az szúrja a szemét, hogy a magyar emberek jobban járnak, miközben a multinacionális szolgáltatók busás haszontól esnek el – mutatott rá a nézeteltérés lényegére az államtitkár. Az EB legutóbb 2016 novemberében kiadott nyilatkozatában állt ki a piaci árszabályozás mellett. A bizottság álláspontja szerint azért kell az elektromos áram tekintetében kivezetni a szabályozott árat, mert az zavarja a piacot. – Ugyanakkor, ha megnézzük, az egyetemes szolgáltatói szektorban ma sem lehet valós piacról beszélni, ezért a hatósági ár sem zavarhatja annak működését – hívta fel a figyelmet Aradszki András.
– Az elmúlt időszakban ráadásul bebizonyosodott – folytatta az államtitkár –, hogy az EB által támogatott piaci árazás mindig drágább, mint a szabályozott áron értékesített energia. 2010 és 2015 között azokban az országokban, ahol szabályozott ár helyett piaci áron értékesítették az említett energiaforrásokat, átlagosan 20 százalékkal drágult az energia. Ellenben ott, ahol szabályozott keretek között folyt a kereskedés, árcsökkenést lehetett tapasztalni – nemcsak Magyarországon, hanem többek között Romániában és Bulgáriában is. Ez viszont ellentétben áll azokkal a gazdasági érdekekkel, amelyek a profitmaximalizálásra törekednek.
Jelezte azt is, hogy a magyar kormány kiáll az eddig elért eredmények mellett, más országokkal együtt, szövetségeket építve igyekszik megakadályozni, hogy a brüsszeli szándék érvényesüljön az energiaárakban. Jelenleg is folyamatban vannak a kabinet és az EB közötti tárgyalások. A magyar álláspontot az a tény is alátámasztja, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent hazánkban az energiaszegénység, visszaszorultak a rezsitartozások, és egyre kevesebbeket fenyeget az a veszély, hogy a szolgáltató kikapcsolja az áramot, vagy elzárja a gázt a be nem fizetett csekkek miatt.
– A szabályozott árral tehát megvalósul az energiaszegénység csökkentésére irányuló európai uniós törekvés. Ez a tény a legfőbb szövetségesünk az Európai Bizottsággal folytatott vitában – fogalmazott Aradszki András. A három lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek köszönhetően ráadásul több száz milliárd forint maradt a családoknál. Azzal, hogy a villamos áram, a gáz és a távhő ára 25 százalékkal mérséklődött, minden egyes háztartás 170 ezer forintot takaríthatott meg, ami országos szinten 821 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a 2010 előtti időszakban a hazai szocialistákkal és az Európai Bizottsággal karöltve a szolgáltatók mintegy 1000 milliárd forintnyi profitot vittek ki az országból.
Intézkedések időrendben
2010 – a kormány befagyasztotta az energiaárakat
2011 – az állam 21,2 százalékos tulajdonrészt szerzett a Molban
2013 – 20 százalékkal csökkent a villamos energia, a gáz és a távhő ára
2013 – az E.ON gázüzletágának megvásárlása a kereskedelmi tárolókkal együtt
2014 – 5-5 százalékkal az áram és a gáz, 3 százalékkal a távhő ára csökkent