2016. július 1., péntek, Tihamér, Annamária napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/sulyos-visszaelesek-az-allami-erdogazdasagoknal-41711/

Lázár átfogó vizsgálatot rendelt el az erdészeteknél

A menedzsmentek minden évben komoly összeget vehetettek fel jutalomként. Információink szerint a súlyos megállapítások nyomán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali és rendkívüli ellenőrzést rendelt el több erdészetnél is.

Rendkívül komoly hiányosságokat tárt fel hat, állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási vállalatnál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). A vizsgálat alá vont Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodásának ellenőrzése során kiderült, hogy a kiemelt állami és uniós támogatások, valamint az állami vagyon után fizetett jelképes összegű használati díj ellenére a társaságok nagyon alacsony nyereséget könyveltek el. Adózás utáni eredményük alig érte el az árbevétel három-négy százalékát. A súlyos megállapítások nyomán a Magyar Idők információi szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a vizsgálat azonnali kiterjesztését rendelte el a többi erdészeti társaságnál is. Egyébként az összes állami kézben lévő 22 erdészeti társaság évente összesen 94 milliárd forintos árbevételt ért el, az adózás előtti eredményük pedig mindössze 2,85 milliárd forintot tett ki.

A huszonkét állami erdészetet 2010-ig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelte, 2014-ben a Magyar Fejlesztési Bank fennhatósága alá, ezt követően pedig a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerültek. A most vizsgált hat erdészet 1996 óta változatlanul alacsony, évi 70-100 forintos vagyonkezelési díjat fizetett hektáronként az államnak, holott az erdőterületek átlagos piaci haszonbérleti díja 2010 után már 14-16 ezer forint volt. Eszerint ha az állam piaci alapon adta volna bérbe az erdőket, akkor a befizetett 29 millió forint helyett évi hatmilliárd forintos bevételre tehetett volna szert. Az államot ért kár mértéke még nem tisztázott, mivel az erdőterületek és az ott található faállomány értékét évek óta nem becsülték fel, így azt sem lehet tudni, hogy az erdészetek vagyonkezelésébe adott érték miként változott az évek alatt.

Az említett időszakban az agrártámogatások is jelentősen növelték a társaságok költségvetését, a hat cég különböző jogcímeken összesen több mint 1,7 milliárd forintot vehetett fel. Az alacsony eredményt a közjóléti feladatok ellátása sem indokolhatja, mivel erre a célra a 35 milliárd forintos bevételből csupán egymilliárdot fordítottak. A vállalatirányítási költségek ellenben igen magasak voltak, 2013-ban összesen hatmilliárd forintot tettek ki, vagyis a teljes bevétel 17 százalékát. A Verga Zrt. esetében a Kehi különösen magas arányt tár fel: az árbevétel 48 százalékát fordították a vállalat irányítására.

Kiszervezett alapfeladatok

Annak hátterében, hogy a láthatóan jelentős bevétel mellett alacsony nyereséget könyveltek el a társaságok, a Kehi jelentése szerint számos szabálytalanság és hiányosság áll. Ezek egyike, hogy az erdészetek az összes alapfeladatukat – fakitermelés, fuvarozás, erdőművelés – külsős vállalkozásoknak szervezeték ki. A megbízott cégeket ráadásul versenyeztetés nélkül választották ki, évről évre ugyanazokkal kötöttek szerződést. A vállalkozói díjak mértékét pedig a piaci verseny helyett az határozta meg, hogy az adott évben befolyó bevételek mellett mekkora összeget fizethetnek ki az erdőgazdaságok anélkül, hogy a társaság működése veszteséges lenne.

A Kehi vizsgálata szerint évente 7,6 milliárd forintot fizettek ki a külsős cégeknek az erdőgazdaságok, de akadtak olyan egyéni vállalkozók is, akiknek évente összesen 90-100 millió forintot utalt ki az erdészet. Arra is volt példa – a Zalaerdő Zrt. esetében –, hogy az egyes vállalkozók a fakitermelési díjon felül összesen 406 millió forintos prémiumot kaptak azért, mert határidőre és jó minőségben elvégeztek az egyébként szerződésben vállalt munkát, holott ez alapvető kötelezettségük volt.

Megvették, majd bérbe adták

A megbízott vállalkozók ráadásul úgy végezték a feladatukat, hogy a szükséges eszközöket, gépeket és berendezéseket az erdészet vásárolta meg és adta bérbe nekik. A Zalaerdő Zrt. a gépek beszerzését is a vállalkozók igényeihez igazította, az összesen mintegy 510 millió forint értékben megvásárolt kilenc új gépet már a beszerzéskor kölcsön adta az egyik cégnek. A bérbeadással – bevétel realizálása helyett – tovább nőttek a társaságok költségei, mivel a gépek javítási költségeit is az erdészetek állták. A Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 között 37 millió forintért még olyan javítási költségeket is kifizetett, amelyeket a szerződés alapján a bérlőnek kellett volna viselnie. Ráadásul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a gépjárműadó újabb 21 millió forintot vett ki a társaság kasszájából.

A bérbeadás lehetőségével azonban nemcsak az egyes tárgyi eszközöknél éltek a gazdaságok, az Egererdő Zrt. például a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel együtt évi 800 ezer forintos díj ellenében adta bérbe egy vállalkozásnak. A kedvezményes bérleti díjak mellett egyes társaságok arra is lehetőséget adtak a partnereiknek, hogy jelképes áron megvásárolják az erdészet használt eszközeit és berendezéseit. A Zalaerdő Zrt. esetében például kiderült, hogy a zárt árveréseken 60-80 százalékkal alacsonyabb áron keltek el a gépek, mint a nyitott, nem a bérlők számára tartott liciten.

Egymillió köbméter fahulladék

A fakitermelés során sem jártak el jó gazdaként a társaságok. Az erdészetek a négy év alatt összesen 9,5 millió köbméter fát termeltek ki, aminek 11 százalékát, mintegy egymillió köbmétert hulladékként – fűrészpor, gally, kéreg, tuskó – írták le, aminek értéke megközelíti a kétmilliárd forintot. A Mecsek­erdő Zrt. kivételével ráadásul értékesítési szabályzatuk sem volt a gazdaságoknak, holott a bevételük jelentős része a faanyag eladásából származott. A kiskereskedelmi és a lakossági vásárlókon kívül minden esetben egyedileg határozták meg az árakat – de nem versenyeztetés, hanem egyedi alkuk alapján. Sok esetben a lakosságnak jóval drágábban szállítottak, mint a céges megrendelőknek, az aprítékot pedig egy közbeiktatott vállalkozás útján adták el az erőműveknek, ezzel tonnánként csaknem 3000 forintos kárt okoztak az erdészetnek.

A szemmel látható hiányosságok és a rendkívül alacsony eredménnyel járó gazdálkodás ellenére a vezérigazgatók minden évben jelentős összeget vehettek fel prémiumként. Egy-egy vezetőnek átlagosan 8,4 millió forintos jutalmat fizettek ki egy évben, de a Kehi jelentése szerint volt olyan erdészet is, ahol 2013-ban 10,8, illetve 11 millió forintos prémiumot (Zalaerdő Zrt. és Bakonyerdő Zrt.) fizettek a vezérigazgatóknak. A helyettesek sem jártak rosszul: ők évi 5,5 millió forintos jutalmat markolhattak fel minden évben.

Hirdetés

Kiemelt

Meg kell ismételni az osztrák elnökválasztás 2. fordulóját

Meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját Ausztriában az alkotmánybíróság pénteken ismertetett döntése szerint.

Poszt-trauma

Soros a bevándorlási kvóta ellen

A milliárdos a határvédelemre is költene.

Fityisz a politikai elitnek: egy véleményen Orbán és Sarkozy

A brüsszeli vezetőknek ideje lenne elgondolkodni a folytatásról és a demokrácia lényegéről.

Mackónadrág, Soho Party, Hajdú B.

A kiesés után is azt álmodom, hogy Stieber-mezben átemelem az osztrák kapust.

Loretta gyereket akar – Újra Budapest Pride

A nagykövetek remélik, hogy a magyarok jól fognak viselkedni.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!