Idén is változatlanul az Európai Unió 3 százalékos tűréshatára alatt alakulhat az államháztartás hiánya, úgy is, hogy emellett a korábbiaknál jóval többet tud költeni az állam fejlesztésekre. Eközben fogyasztási oldalon pótolja bevételeit, mivel a munkát terhelő adók csökkenését helyettesíti a tervek feletti áfabevétel. A gazdasági kormányzat azzal együtt bizakodó, hogy teljesül az eltervezett 2,4 százalékos éves cél, hogy – bevett gyakorlatként – megelőlegezi az uniós pályázatokon nyert pénzeket, és abban rendre van bizonytalanság, hogy ezek az összegek mikor folynak be Brüsszelből.
A szakértői vélemények szerint most annyira erősek a pozíciók, hogy akár a távlati célként kitűzött egyensúlyi vagy nullás költségvetés is megvalósítható lenne, azonban a kormányzat inkább a növekedésre koncentrál a többletlehetőségekkel.
A magyar költségvetési politika egyik legnagyobb elismerése volt, amikor az ország 2013-ban kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, amiben gyakorlatilag 2004-es csatlakozásunk óta voltunk, és pár éve már konkrét pénzmegvonással fenyegették az államot, ha nem teszi rendbe a költségvetést.