A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megkérdezett mintegy száz vállalat 68 százaléka jónak tekinti saját üzleti helyzetét – derül ki a kamara legfrissebb villámfelméréséből. Ez az eredmény még a tavaszinál is érezhetően jobb, amikor 55 százalékon állt a „jó” válaszok aránya. Ilyen eredmény 12 éve nem született a rendszeresen készülő felmérésben.
A válaszadók 52 százaléka számít saját helyzetének további javulására, és csupán négy százaléka annak romlására – olvasható az anyagban, amelyből az is kiderül: a kamara felmérései ebben a tekintetben soha nem mutattak ennél jobb arányt. A válaszadók mindössze három százaléka értékelte rossznak saját üzleti helyzetét, miközben tavasszal még hét százalékot tett ki a pesszimisták aránya. A következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat tekintve is a válaszadók 52 százaléka számít saját helyzetének további javulására, és csupán négy százaléka annak romlására; a mostani felmérés ebben is rekord.
A kamara közleménye szerint a jó hangulat főképp a Magyarországon és a legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban uralkodó kedvező gazdasági helyzeten alapul. A DUIHK a tavaszi konjunktúrajelentésével egybehangzóan Magyarországon idén körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár, és 2018-ban is hasonló bővüléssel számol. Németországban a szövetségi kormány épp a közelmúltban javította két százalékra a 2017-re vonatkozó előrejelzését – hívták fel a figyelmet a közleményben.
A felmérés szerint a vállalatok a kereslet növekedésére készülnek. A válaszadók több mint fele jelezte, hogy az előző időszakhoz mérve növelné beruházásait a következő tizenkét hónapban, 61 százalékuk pedig létszámbővítést tervez. Mindkét adat jelentős javulást mutat a tavaszi felmérésben jelzett 40, illetve 45 százalékos arányhoz képest. A DUIHK eddigi felméréseiben soha nem mért még ilyen magas értéket ebben a két kérdésben.
A fejlesztési terveket mindazonáltal veszélyeztetheti néhány kockázati tényező – hívja fel a figyelmet a kamara anyaga. A megkérdezett vállalatvezetők 75 százaléka a szakemberhiányt nevezte meg a következő tizenkét hónap egyik legnagyobb kockázatának, a második helyen – 47 százalékos gyakorisággal – pedig a bérköltség alakulása szerepelt. Csak ezután következtek olyan tényezők, mint a kereslet alakulása, a gazdaságpolitikai keretfeltételek vagy a jogbiztonság.