A megfigyelések kezdete óta soha olyan kevés jég nem volt az Arktiszon és az Antarktiszon, mint ebben az évszakban – állította a CNN-nek nyilatkozó Walt Meier, a NASA Goggard Űrközpont kutatója, aki az 1979 óta rendelkezésre álló adatok elemzése alapján jutott erre a következtetésre. Ebben az időszakban egyébként nem újdonság, hogy az Északi-sarkon nagyon kevés a jég, de meglepő, hogy ugyanez igaz az Antarktiszra is. Az arktiszi jégmezők fogyatkozása gyors és folyamatos volt az elmúlt évtizedekben, délen ellenben egyre nagyobbra nőttek a jégtáblák
– 2012-től 2014-ig például rekordot döntött az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
A klímaszkeptikusok szerint ami ott történt, egyértelműen igazolja, hogy téves a klímaváltozás teóriája. Az elmélet támogatói szerint a jég növekedése lokális jelenségekkel magyarázható, és nem cáfolja a bolygó melegedését. Azt azonban senki sem tudja, hogy a most tapasztalt antarktiszi jégfogyás kivételes esemény vagy egy folyamat kezdete.
Mi folyik az Északi-sarkon? – kérdezte a CNN, hiszen a levegő hőmérséklete egyes helyeken 20 Celsius-fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál. Ilyen brutális különbségre nehéz magyarázatot találni – az ugyanis nem elég indok, hogy ez a térség a világ-
átlagnál kétszer gyorsabban melegszik.
Októbertől gyors ütemben kellene növekedniük a jégtábláknak, hiszen egyre rövidülnek a nappalok, majd beköszönt a sarkvidéki éjszaka. (A norvég fennhatóság alatt álló Spitzbergák fővárosában, Longyearbyenben október 25-én kelt fel utoljára a nap, és egészen február 15-ig marad a sötétség.)
Hiába azonban a napfény hiánya, ha a levegő és a tengervíz hőmérséklete sok helyen most is fagypont felett van. Jégmezők esetén a napsugárzás visszaverődik a fehér felületről, jég híján a sötét tenger elnyeli azt, ami további melegedéssel jár. Minél kevesebb nyaranta a jég, annál több hőt nyel el a tenger. A folyamat megállíthatatlannak tűnik, ami beláthatatlan következményekkel járhat Észak-Amerika, Európa és Ázsia időjárására.