Fontos, a társadalom jövőjét nagyban befolyásoló harcba fogott korábban a kormányzat, a népegészségügyi akcióterv segítségével ma is küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen – erről a miniszterelnök beszélt a hét elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottságának négynapos budapesti ülésének nyitányán.
Orbán Viktor felszólalásában kiemelte, hogy 2012 és 2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent idehaza a rendszeresen dohányzók száma.
A WHO 2014-es tanulmánya egyértelműen elismeri a dohányzás visszaszorítására tett magyarországi intézkedéseket. A világszervezet megállapítása minden bizonnyal az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2014 elején közzétett tanulmányára is alapoz; a szakmai összegzésből számos más érdekesség is kiderül. Például az, hogy 2013-ban a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka dohányzott naponta, két százalékot tettek ki az alkalmanként rágyújtók, a nemdohányzók táborához pedig 57 százalék tartozott.
A felmérés készítői ezen a ponton mutattak rá, hogy a naponta füstölgők aránya akkor 28 százalékról 19 százalékra csökkent. Minden vizsgált korcsoportban jelentősen csökkent a naponta dohányzók aránya a 2012-es évhez viszonyítva.
Az alkalmi bagósoknál viszont más volt a helyzet: a fiatalok és a középkorúak körében mindkét nemnél kismértékű emelkedést jegyeztek fel. Érdemes szót ejteni a leszokók csoportjának alakulásáról is: a dohányzással felhagyók aránya 2013-ra a korábbi 16 százalékról 22 százalékra ugrott, ami érzékelhető javulás.
A kutatás a dohányostársadalom összetétele kapcsán is több lényeges tényezőre mutatott rá. Figyelemre méltó például, hogy 2013-ban mind a férfiak, mind a nők körében a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők dohányoztak a legtöbben: az ilyen végzettségű férfiak 31 százaléka, míg a nők egyötöde élt akkor a káros szenvedéllyel. A fogyasztási szokásokat a felmérésnek az a része mutatta be, amelyik az elszívott mennyiséget kutatta. Eszerint 2013-ban a dohányzók kevesebbszer gyújtottak rá, ellenben egyre többen készítették saját maguknak a cigarettát: a sodort füstölnivaló aránya a korábbi 31 százalékról 37 százalékra nőtt.
A felmérés készítői a nemdohányzókat védő szabályozásra is kitértek. A dohányzás korlátozásáról szóló passzusokkal a nemdohányzók túlnyomó többsége, míg a dohányosok igen nagy százaléka egyetértett, azonban azt csak nagyjából minden második dohányos tartotta jónak, hogy a bárokban, a diszkókban és a kocsmákban tilos a füstölés.
Lényeges volt ezek mellett a passzív dohányzás kérdése is. A nemdohányzók 2013-as tapasztalata szerint az idő tájt is gyakorta előfordult, hogy passzív dohányzásnak voltak kitéve a törvény által szabályozott zárt és nyílt helyeken. Érdekes módon akkoriban a dohányfüstnek való kitettség némileg emelkedett az egészségügyi intézményekben, azonban csökkenés volt tapasztalható a többi zárt légtérben.