Csak a szuperszámítógépes kapacitás korlátozza, hogy mennyire részletes meteorológiai és hidrológiai modelleket tudunk alkalmazni a Balaton sajátos légköri cirkulációjának és vízmozgásának jellemzésére – hangzott el a MTA Víztudományi program első eredményeit bemutató konferencián. „A program a tudományos élet számára régi adósságot törleszt a víztudományi oktatás és kutatás fellendítésével, a kapott eredmények azonban legtöbbször egyúttal közvetlen társadalmi jelentőséggel is bírnak” – érvelt a kezdeményezés mellett Lovász László, az MTA elnöke. A kutatássorozat indításának másik oka, hogy a klímaváltozás következményeként annyi már bizonyosan látható, gyermekeink, unokáink egy szárazabb, ugyanakkor szélsőségesebb időjárású országban nőnek majd fel. A víz pedig a klímaváltozás legfontosabb közvetítője és indikátora.
Az akadémiai konferencia fő témája a milliókat érdeklő és érintő Balaton volt. „A tó vízminőségét a túlzott mértékben elszaporodó algák (az eutrofizáció) rontották, a folyamat a megnövekedett növényi tápanyagterhelés (foszfor) következménye volt” – jellemezte a Balaton korábbi helyzetét Vörös Lajos, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézet kutatója. Az eutrofizáció egy komplex eseményláncolat, amelynek során megváltozik a tó egész ökológiai rendszere. A Balaton eutrofizálódása során ugyan nem következett be ökológiai katasztrófa, de jelentős hatással volt a tófenék élőlényközösségeire, a planktonikus algák közül pedig a vízminőséget legkárosabban befolyásoló kékalgák elszaporodásának kedvezett.
„A foszforterhelést csökkentő sokmilliárdos nagyberuházások eredményesek voltak, a Balaton vizében napjainkban sokkal kevesebb alga van, mint a nyolcvanas években” – tájékoztatta lapunkat Vörös Lajos. A túlzott mértékben elszaporodó algák káros hatásai között kell említeni, hogy csökkentik a víz átlátszóságát, kellemetlen ízt és szagot okoznak, a nyaranta domináló kékalgák vagy más néven cianobaktériumok pedig mérgező anyagokat termelhetnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az a víz, ahol kékalgák dominálnak és az algák mennyiségét mérő a-klorofill koncentrációja meghaladja a 75 mikrogrammot literenként, nem alkalmas fürdésre. Ma már a Balaton vize mindenütt jelentősen ez alatt a határérték alatt van. A tó esetében a nyári fürdőzéssel összekötött turizmus feltételei jelentős mértékben javultak, de a Balatonból ivóvíztermelésre kivett víz minősége is jobb lett (telente mintegy 100 ezer ember issza a Balaton vizét). Azonban a tiszta vizű Balatonban a mikroszkopikus algák lokálisan és időlegesen – a vízállás és a meteorológiai viszonyok függvényében – napjainkban is képesek tömegesen elszaporodni, ezáltal egy adott területen a víz használati értékét csökkenteni. A legújabb kutatások elemezték ezeket a jelenségeket és meghatározták azok kiváltó okait. „Az eutrofizáció visszafordítása a Balatonban környezetvédelmi sikertörténet” – összegez Vörös Lajos.
A vízminőség javulása jó hír a Balatonra látogató sok millió embernek, ám kevésbé örvendetes a horgászoknak és halászoknak. A sok alga sok algafogyasztó gerinctelen állatot táplál, utóbbiak pedig a halakat. Mivel ma kevesebb alga van a tóban, emiatt kevesebb apró gerinctelen állat él a Balatonban, tehát kevesebb hal „terem” ma, mint korábban a szennyezettebb vízben. Nem véletlen, hogy a halastavak vizében pont az ellenkezőjére törekednek a halgazdák: növelik az algatermést, hogy több hal növekedjen a tóban.
De ezekre a helyekre nem is mennek a turisták.