Felszökött tavaly a pénzbehajtási láz Magyarországon – ez derül ki a legfrissebb hivatalos kimutatásból. Lapunk kérdései nyomán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összeállította 2017 hivatalos pénzbehajtási statisztikáját, amely szerint az elmúlt esztendőben összesen megközelítőleg 560 ezer esetben fordultak cégek és magánszemélyek a nem fizető adósok miatt az ország közjegyzőihez.
A hitelezők tőlük kérhetik az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását, ez a dokumentum szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen a – nem a jelzáloghitelekből fakadó – követelések hatósági beszedése. Az összesítés szerint a tavalyi 560 ezres adat jócskán meghaladja a korábbi évek értékeit: 2016-ban nagyjából 530 ezer kérelmet regisztráltak, 2015-ben pedig sokkal kevesebbet, nagyjából 460 ezret.
Az emelkedésnek megvannak a maga okai. Az országos közjegyzői kamara vezetője, Tóth Ádám ezek közül a Magyar Időknek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a múlt esztendő utolsó heteiben sok beadvány érkezett, az érintett hitelezők minden bizonnyal még a régi szabályok szerint szerették volna elindítani ügyüket. Január elsején ugyanis új eljárási előírások léptek életbe, amelyek a követelések behajtását, a fizetési meghagyások kiállításának menetét is érintették.
Változtak bizonyos értékhatárok, ahogy a kézbesítésről szóló rendelkezések is módosultak némiképpen. – Az új passzusok a lényegen nem változtattak, az ezer és a tízmillió forint közötti követelések behajtásának legjobb eszköze a jövőben is a fizetési meghagyás marad – magyarázta az elnök, majd utalt rá, hogy tavaly a közjegyzők elé vitt legtöbb követelés értéke ezek között a határok között volt. – Jellemző a múlt évre az is – folytatta Tóth Ádám –, hogy az eljárások nagyjából kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt vette kezdetét.
Ezek mellett akadtak parkolási bírság miatt indult ügyek, némelykor pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetés adott alapot a procedúrára. – A hitelkártya-tartozások tavaly nem érkeztek tömegesen – emelte ki a közjegyzők első embere, aminek szerinte az lehet az oka, hogy némiképp óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata.
Érdemes kiemelni, hogy miközben az eljárások száma emelkedett, a komolyra forduló esetek aránya valamelyest csökkent. Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet például úgy, hogy kiegyenlíti tartozását, ekkor a folyamat abbamarad.
Általában annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le az elmaradt összeget, de arra is van mód, hogy az adós bíróság elé vigye a tartozást.
Ha azonban a jogorvoslathoz rendelkezésre álló időszak az ügyfél ellenkezése, egyezségkötés vagy a hiányzó summa megérkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat. A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt a dokumentumot, amelynek alapján a végrehajtó elvonhatja az adós fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is dobra verheti.
Tavaly tíz ügyből átlagosan hét kötött ki a végrehajtók előtt. Egy évvel korábban, 2016-ban még nagyjából nyolc eljárásnak volt ilyen vége.
Tóth Ádám kiemelte végezetül, hogy a hitelezők tavaly rendszerint megalapozott igényeket terjesztettek elő. Ezt mutatja, hogy az esetek egytizedét sem tették ki az olyan ügyek, amelyekben az adósok jogorvoslattal éltek.